Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A VÍZÜGYI VEZETÉ K-NÉI К t LI III «KÖZLÉS FEJLESZTÉSE VÁGÓ JENŐ 1 A vízügyi ágazati kutatási-fejlesztési terv В GOO. „A vízgazdálkodási irányítás­és hírközléstechnika fejlesztése" című célprogram előrehaladása alapján rövid tájékoztatást kívánunk adni a vezeték nélküli (rádió) hírközlési hálózat jelenlegi hely­zetéről és a fejlesztés irányairól. A vízügyi vezeték nélküli hírközlő rendszer kiépítése 1961-ben kezdődött és 1965-re fő vonalaiban megvalósult. így befejeződött a hármashatár-hegyi központi rádióállomás, az országos átjátszó állomások telepítése, melyek részben postai, részben önálló vízügyi létesítményekben telepített ultra rövidhullámú rádió adó-vevő be­rendezések voltak. Feladata volt elsősorban az országos vízügyi vezetés és a vízügyi szervek helyi központjai közötti kapcsolat biztosítása, továbbá ár- és belvízvédekezés esetén a hálózatra települő rádióállomások forgalmazásának biztosítása. Ez az alapvető feladat közben állandóan bővült; a mozgó állomások létesítésével, a repülőgépekkel és jégtörő hajókkal való összeköttetésekkel. így a hálózatban 1973-ban 1100 db rádió­berendezés működött. (1. ábra.) Az alapfeladathoz természetesen újabb feladatok csatlakoztak és a jövőben is csatlakozhatnak. így ma már az árvíz- és belvízvédekezés mellett a vízellátás, a mezőgazdasági vízhasznosítás, a vízminőség-védelem és a vízépítések területén is jelentős az igény a gyors, megbízható rádióhírközlés felé. E felismerés alapján az OVII Elnöki Kollégiuma 1971 májusában határozatot hozott a rádióállomás­hálózat továbbfejlesztésére. Első lépésként az О VH Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (ÁBKSZ) a Budapesti Műszaki Egyetem Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszékét megbízta egy országos vízügyi vezeték nélküli hálózat tanulmánytervének kidol­gozásával. E terv alapján a fejlesztés iránya az időközben feladatként jelentkező adatátviteli igények alapján az alábbiakban vázolható: a) Az OVH és a területi vízügyi igazgatóságok közötti gerinchálózat kiépítése. b) A vízügyi igazgatóságok saját halósági és termelési körzeti hírhálózati rend­szerének kialakítása. E feladatokhoz járul még a különleges igények kielégítése: c) A szomszédos országok vízügyi szerveihez a vezetékes összeköttetés mellett azonnal üzembe helyezhető rádióhálózat is álljon rendelkezésre, cl) az országon belül bármely földrajzi hely és Budapest közült hírösszeköttetést lehessen teremteni, illetve e) а В 620. főfeladatban is szereplő pont-pont közötti képátvitel lehetőségét meg­teremtsük képtávíró és televízió révén. A lenti feladatokat figyelembe véve a műszaki megvalósítási lehetőségeket a kö­vetkezőkben vázoljuk. a) Gerinchálózat Jelenleg az 1. ábra szerinti a hálózat kiépítettsége, melynek berendezései kivé­tel nélkül a 160 MHz-es URII sávban vannak üzembeállítva. Meg kell jegyezni, hogy az európai sőt azon túli országoknál a törekvés az, hogy milyen feladatokat kell ellátni a 400 MHz-es URH sávban, vagy a mikrohullámú tartományban (GHz). 1 Vágó Jenő oki. villamosmérnök, OVII Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet

Next

/
Oldalképek
Tartalom