Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Wisnovszky Iván: A települések csapadékcsatornázásának hidrológiai vizsgálata

A települések csapadék-csatornázása 19 A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézetében Dr. Salamin Pál és Dr. Winter János, Dr. Péczeli György meteorológus közreműködésével [14] hároméves széles körű munkával új csapadéktörvényt dolgoztak ki hazánk területére. A munka legfontosabb eredménye, hogy hazánk területén a 24 óránál rövidebb csapadékokat egy törvénnyel lehet jellemezni, nincs értelme a regionális különbségek figyelembevételének. Az országos csapadék-időfüggvény matematikai kifejezése ismert alakú: a '?>%—"prAz összefüggéseknek a grafikonjait mutatjuk be a 7. ábrán. A kutatók rámutattak, hogy a rövididejű csapadékok területi eloszlásának ismerete igen fontos és erre még nincs kellő feltárás hazánkban. Tájékoztatásul bemutatjuk az egynapos csapadékmaximnmok területi atlagainak és a hatásterületüknek összetartozó értékeit, melyek az alábbiak • 100 km

2 150 mm 400 km

2 97 mm 200 km

2 110 mm 500 km

2 94 mm 300 km

2 100 mm 600 km

2 91 mm Ez a jelenlegi ismereteink szerinti közelítés az egyenletes eloszlású csapadékok területi kiterjedésére. A rövid idejű csapadékok új törvényeinek kidolgozása a tervező kezébe adja a legfontosabb kiindulási adatot. A csapadékcsatornázási kutatómunka célkitűzése, hogy mérésekkel feltárja a csapadék-lefolyás összefüggéseket városi területen. Ennek alapján mód nyíljon a külföldi városi hidrológiai kutatási eredmények adaptálására és esetleg szert tegyünk új tudományos ismeretekre. A célkitűzések teljesítése érdekében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet 1970-ben városi kísérleti területet rendezett be Miskolcon, a Szentpéteri kapu városrész 74,7 ha kiterjedésű területén, ahonnan elválasztó csapadékcsatorna vezeti el a lefolyó vizet. A terület kiválasztásának indokai a következők: — a terület csapadékcsatorna-hálózata a 60-as években épült, ezért állapota és műszaki paraméterei könnyen voltak feltárhatók; — a vizsgált teriilet jól elhatárolható, lejtési viszonyai változatosak; a vizsgált teriilet részein kellően elhatárolható településfajták különíthetők el. A terület településviszonyairól a 8/a. ábra és csapadékcsatorna hálózatáról a S/b. ábra ad áttekintést. A csatornahálózat burkolt övárokból és 0,30 — 1,30 m átmérőjű zártszerelvényű csatornákból áll. A terület geometriai középpontjához közel a mérési központot magában foglaló lakóház tetején helyezték el a TDG — 200 típusú lengyel gyártmányú csapadék-távadót, amely csapadékmilliméterenként egy higanykapcsoló átbillentésével hozza működésbe a csapadékszintjelzőt. Utóbbinak mérőjel-átalakító része a lehullott csapadékmennyiséggel arányosan potenciométert forgat körbe, amelynek egyszeri körbefordulása 20 mm csapadékot jelent. Л kettős feladatú vezérlő automatika figyelemmel kíséri a csapadékintezítást az első mm csapadék lehullása után. Megfelelő indító csapadékérték elérésekor bein-