Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A BALATON HIDROLÓGIAI JELLEMZŐI BÁRÁNYI SÁNDOR 1 A Balaton tudományos kutatása Lóczy Lajos és Cholnoky Jenő munkásságával a századfordulón kezdődött. A tó hidrológiai viszonyait először Cholnoky Jenő fog­lalta össze még l!)18-ban [1]. Ezt követően Hock Károly és Fazekas Károly a tó vízjárását vizsgálta [2, 3], majd Szesztay Károly kidolgozta a tavak hidrológiai, vízháztartási vizsgálatának módszerét és 1921—1958. évekre elvégezte a Balaton vízháztartási vizsgálatát [1, 5]. A Szesztay Károly által összeállított meteorológiai, hidrológiai, vízháztartási adatsorokat 1970-ig meghosszabbítottuk, illetve némelyiket újból meghatároztuk. Az adatsorokat és azoli jellemzőit a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) külön kiadványában összefoglaltuk és közreadtuk [6]. Az alábbiakban az 1921 — 1970. évekre vonatkozó adatok, adatsorok [0] alapján ismertetjük a Balaton hidrológiai, vízháztartási szempontból fontosabb jellemzőit, az azokból levonható következtetéseket a tóval foglalkozó és a tó iránt érdeklődő szakemberek munkájának megkönnyítése, tájékoztatása céljából. 1. Meteorológiai, vízjárási jellemzők A meteorológiai jellemzők közül csak a hidrológiai szempontból fontosabbakkal foglalkozunk, azokkal, amelyek közvetlen hatással vannak a tó vízjárására, vízház­tartására. Ezek: a vízgyűjtőre hulló csapadék, a léghőmérséklet, a levegő páranyomása, a szélsebesség és a szélirány. A vízjárási jellemzők közül a tó vízellátásaival, vízszint­változásaival, a vízhőmérséklettel és a jégviszonyokkal foglalkozunk. a) Meteorológiai jellemzők a) A vízgyűjtőre hulló csapadék (c') nagysága és annak éven belüli változása közvetlen hatással van a tó vízjárására. A vízgyűjtőre hulló csapadékot az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) 25 csapadékmérő állomásán észlelt adatokból szá­moltuk (1. ábra). Először a havi területi átlagokat, majd azok alapján a havi, évi csapadékösszegeket és azok 1921 — 1970. évekre vonatkozó átlagait határoztuk meg, melyet az I. táblázat első sora tartalmaz. Az előfordult legkisebb havi csapadék bármely hónapban 0—20 mm, a legnagyobb 100—190 mm között volt. A szélsőségesen nagy csapadékok május—november hó­napokban fordultak elő. A legkisebb évi csapadék 499 mm és a legnagyobb pedig 1032 mm volt. A vízgyűjtő Ny-i részére, a Zala folyó vízgyűjtőjére hulló évi csapa­dék általában 50—100 mm-rel nagyobb, mint a Balaton térségére hulló évi csapadék. Egyes években hótakaró formájában a vízgyűjtőn jelentős mennyiségű csa­dék tárolódott. A Zala folyó Zalaapáti feletti vízgyűjtőjén 1951—1970. években két esetben 80 mm vízoszlopot meghaladó hótakaró volt, az évek többségében a hóvízegyenérték maximuma 20—40 mm között volt. Az 1921—1970. évi adatokkal eloszlásfüggvények segítségével megbecsültük a havi és évi csapadék különböző előfordulási valószínűségű értékeit [6]. A statisztikai vizsgálatok során elvégeztük a szokásos függetlenségi, egyöntetűségi és illeszkedési 1 Burányi Sándor oki. mérnök, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet

Next

/
Oldalképek
Tartalom