Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A MAGYARORSZÁGI TUJHLLIMZŐ ÉS KÍSÉRLETI VÍZGYŰJTŐK ÉS CÉLKITŰZÉSEIK

1 DR. KIENITZ GÁBOR

2 Az utóbbi két évtizedben tanúi lehettünk annak, hogy — itthon és külföldön egyaránt — a hidrológiai jelenségekkel összefüggő adatok gyűjtésének új típusú módja alakult ki, éspedig: kiválasztod tájjellemző, illetve kísérleti vízgyűjtőkben, meghatározott kutatási szempontoknak megfelelően végzett, rendszeres megfigyelések bevezetése. Napjainkban a hidrológiai kutatás elsősorban az ilyen területeken szerzett ismeretekre támaszkodik. A kísérleti és tájjellemző vízgyűjtők fontosságát már kezdettől fogva felismerték azokban a kutatási ágakban is, amelyeknek tárgyát a hidrológiai jelenségek csak érintik. így ki kell emelnünk a mezőgazdasági és erdészeti kutatással kapcsolatos jelentőségüket. Napjainkban azok a területek — ahol adatsoraink évről-évre pontosan tükrözik a természeti állapotokat és azt, ahogy azokat az emberi tevékenység megváltoztatja — az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi kutatásnak válnak „alapponthálózatává". A földön működő tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők száma mintegy 3000-re tehető. Magyarország az elsők között volt ilyen vízgyűjtők berendezése terén, de a kapcsolatos nemzetközi együttműködés megszervezése terén is kezdettől fogva jelentős szerepet visz. Ugyanis az UNESCO Magyarországot bízta meg azzal, hogy a Nemzetközi Tudományos Hidrológiai Szövetség (IASH) közreműködésével, 1965-ben, Budapesten megszervezze a Tájjellemző és Kísérleti Vízgyűjtők Szimpóziumát. E szimpózium után állította fel az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Decennium titkársága a Táj jellemző és Kísérleti Vízgyűjtők Munkabizottságát, melynek Magyarország kezdettől fogva tevékeny tagja lett. A tájjellemző és kísérleti vízgyűjtőkkel foglalkozó hazai kutatók egymás közti együttműködése 1972-ben nyert szervezettebb formát, amikor a Nemzetközi Hidrológiai Decennium Magyar Nemzeti Bizottságának keretében létrejött a Magyar Tájjellemző és Kísérleti Vízgyűjtők Munkabizottsága (a továbbiakban Munkabizottság). A Munkabizottság megalakulásáról és első tevékenységéről a Vízügyi Közlemények 1972/2 számában adott hírt a „Tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők és a hidrológiában alkalmazott matematikai modellek" című tanulmányban. E Munkabizottság első feladatai közé tartozónak tekintette a hazai kutatások számbavételét, és 1972-ben, kéziratként, összeállította „A magyarországi tájjellemző és kísérleti vízgyűjtők katalógus"-át. 1974. évben pedig — a Nemzetközi Hidrológiai Decennium 10 éves munkájának befejezésekor — az Országos Vízügyi Hivatal kibocsátotta a "Hungary and (he International Hydrological Decade" (Magyarország és a Nemzetközi Hidrológiai Decennium) című kiadványát, melyben Research in Reprezentativc and Experimental Basins in Hungary (Magyarország táj jellemző és kísérleti vízgyűjtőiben folytatott kuLatások) címen jelent meg Magyarország ilyen irányú kutatási munkájának és eredményeinek leírása. Magyarországon a táijellemző és kísérleti vízgyűjtőkön folyó kutatás jelentős szerepet vitt a Nemzetközi Hidrológiai Decennium keretében. Ezért annak érdekében, 1 Az Országos Vízügyi Hivatal állal 1974. évben angol nyelven kiadott „

Hungary and the International Hidrological Decade" (Magyarország és a Nemzetközi Hidrológiai Decennium) c. kiadvány jelent meg, mely a ,,Research in Representative and Experimental Basins in Hungary" (Magyarország tájjellemző és kísérleti vízgyűjtőiben folytatott kutatások) c. vonatkozó tanulmányi tartalmazza. Л lamilmány fonlosabb adatait, mint a Nemzetközi Hidrológiai Decennium egyik eredményét, szélesebb körben való megismerés végett, az alábbiakban adjuk. 2 Dr. Kienitz Gábor oki. mérnök, a müsz. tud. kandidátusa, Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (Budapest). 7 vízügyi Közlemények