Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Benedek Pál-Bulkay Lajos-Valló Sándor: A víz- és szennyvíztisztítás technológiájának közös alapjai
Hozzászólások 231 Л cikkben felvetett hidraulikai, áramlástani méretezési elveket, mint azt a szerzők is említik, a vízügyi szakemberek, a tervezők idáig is ismerték, ha nem is tudatosodott mindnyájukban a hidraulikai szemlélet. A hidraulikailag megfelelőbb megoldás elmaradása néha gazdasági okokra vezethető vissza, mivel egyes esetekben az áramlástanilag megfelelő alakítás és elrendezés valamivel költségesebb az áramlástanilag hibásnál és a tervezéskor figyelmen kívül hagyják az áramlástanilag helytelen megoldás negatív költséghatásait. Vegyük pl. a cikk 17. ábráján bemutatott műtárgyat, ahol a belvízcsatorna híd láthatóan leszűkítette a medret. A szerzők áramlástani szempontból helytelennek ítélik meg a csatorna rézsűjének hídhoz való csatlakozását és az ábrán behúzott eredményvonalakkal jelölt rézsücsatlakozást javasolják. Az ábrán feltüntetett rézsücsatlakozás valóban kedvezőbb áramlási viszonyokat hoz létre. Felvetődhet azonban az a gondolat is, hogy helyette ilyen esetekben nem lenne-e gazdaságosabb az áramlástani követelményeket — az ábrán láthatónál nagyobb nyílásméretű, olyan, esetlegelőregyártott szerkezetű híddal — kielégíteni, amely a csatorna teljes átfolyási szelvényét szabadon hagyja, és ezáltal lehetővé teszi a víz akadály (duzzasztás) nélküli lefolyását. Az OVH Vízgazdálkodási Tröszt és a VIZITERV kidolgozta olyan vasbeton cölöpsoron nyugvó, előregyártott hidak terveit, amellyel a medret nem szűkítik le, mivel a mozgó víz útjában legfeljebb két cölöpsor áll. Esetleg más esetekben is elképzelhető két, áramlástanilag kedvező, de megvalósítási költséget tekintve különböző megoldás. Ez a körülmény azonban semmivel sem csökkenti a szerzőknek azt az érdemét, hogy rámutattak a létesítmények áramlástai méretezésének fontosságára. A kisvízfolyásokon az elkövetkezendő időszakban sok ezer alacsonyabb rendű (C terhelésű) híd átépítése válik szükségessé. Igen fontos, hogy az új műtárgyak ne automatikusan a megelvők helyére kerüljenek, hanem átépítéskor a hidraulikailag megfelelőbb szakaszra való elhelyezés és az áramlástanilag helyes vízrávezetés lehetőségét is megvizsgálják. Visszatérve a cikkre, a példaként említett, az áramlás szempontjából helytelen hidkíalakitások igen érdekesek és tanulságosak. Mivel elsősorban meglevő adottságokról van szó, ezért mint a szerzők is említik - a meder és a hullámtér magas növényzettől, illetve aljnövényzettől való tisztántartásával lehet átmenetileg a lefolyási akadályokat csökkenteni. Számottevő áramlási ellenállást jelent ugyanis az aljnövényzet, illetve a fák vízbe benyúló lombozata. Ezért a medrek tisztántartása, illetve a biotechnikai követelmények kielégítése igen fontos feladata a vízfolyásokat kezelő szerveknek. A fenntartási munkákhoz és új hidak áramlástanilag helyes kialakításához irányelveket célszerű kiadni. Ugyancsak fontos a kisvízfolyások elő- és utófenekének hidraulikailag és gazdaságilag megfelelő méretezésére tervezési segédletet készíteni. Célszerű lenne a tervezési segédletbe foglalni azokat a gazdaságossági számítási módszereket is, amelyeket alkalmazva a vízépítési létesítmények és beavatkozások áramlástani kedvező alakításának gazdasági következményei meghatározhatók. Ügyszintén szükséges lenne a figyelmet az áramlástanilag kedvező elrendezésre és alakításra fordítani a korábban áramlástanilag nem megfelelően kialakított műtárgyak, létesítmények átalakításakor is. Ügy vélem, hogy a cikkben felvetett hidraulikai kérdések igen fontosak és időszerűek. Elősegítené a vízépítési létesítmények áramlástani méretezésével