Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Benedek Pál-Bulkay Lajos-Valló Sándor: A víz- és szennyvíztisztítás technológiájának közös alapjai
242 Bokor M. és Ivicsics L.: Az áramlástan szerepe c. tanulmányhoz vonulása meglassult — a vízszint megemelkedett, mint ahogy mutatja az is, hogy a 22. sz. műút egy szakasza és a városi vízmű víz alá került (6. ábra). A szabályozott szakasz megállapított hullámtéri szélessége 200 m, a balassagyarmati híd nyílása 93 m. Ez önmagában még nem okozott problémát, hiszen csak a számított duzzasztás alakult ki. A nagyvízi áramlás azonban kedvezőtlen képet mutatott. A hídfeljárók fölött és alatt az áramlási árnyékokban az uszadék vastagsága a több decimétert is elérte. A csak uszadék védekezési gondot nem jelent, de jégzajlás esetén a jégtáblák is összegyülekezhetnek az áramlási árnyékban. Az összegyülekezeti jég pedig átboltozódva a leszűkített hídszel vényben torlódást eredményezhet. Ha ehhez hozzászámítjuk, hogy a híd a rendezetlen Ipolyszakasz határa alatt alig 800 m-re van, — ahol a tapasztalataink szerint a folyó a jégképződésre hajlamosabb, — akkor már komolyan fontolásra kell venni az áramlási viszonyok megváltoztatásának szükségességét. 4. Utolsónak egy mederduzzasztónak a nagyvízi áramlásra gyakorolt hatását szeretném bemutatni. Az Ipoly 14,8 jkm szelvényében a század elején egy cölöpsorból kialakított fix koronájú duzzasztó épült (7. ábra), melynek tengelye a középvízi sodorvonallal 20—25°-os szöget zár be. A duzzasztó alatt 200 m-re kezdődik az ún. letkési átvágás. A ferde tengelyű duzzasztó már eddig is kimosást okozott a bal parton. Az 1974. őszi árvíz idején azonban a kimosás mértéke már káros követ5. ábra. A Balassagyarmat környéki Ipoly szakasz vázlata az 1974. évi árvíz áramvonalaival