Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Benedek Pál-Bulkay Lajos-Valló Sándor: A víz- és szennyvíztisztítás technológiájának közös alapjai

216 Benedek Pál és szerzőtársai A szennyvíz tisztítása során kivált anyagot — nem tekintve a rácsokról kike­rülő szemetet és a homokfogókról eltávolított homokot, — szennyvíziszapnak nevezzük. Korszerű szennyvíztisztító telepeken a költségek közel egyenlően osz­lanak meg a szennyvíz tisztítására és az iszap elhelyezésére szolgáló eljárások között. Az V. táblázat tekinti át a szennyvíziszap-kezelési technológiát ugyanabban az elvi felépítésben, mint ahogy a III. táblázat tárgyalta a szennyvíz tisztítását. A víztisztítási technológiák áttekintése a VI. táblázatban látható. Két nagy csoportra osztottuk, mégpedig az úszó és lebegő anyagok eltávolítása, melyet követ az oldott anyagok eltávolítása, ill. pótlása. A víztisztítást az iparban többször vízelőkészítésnek is nevezik, mellyel azt akarják kifejezni, hogy a vizet felhasználás előtt bizonyos kezelésnek vetik alá. Ez nem jelenti okvetlenül a lebegő anyagok eltávolítását, hanem inkább az oldott anyagok összetételének megváltoztatására irányul. Ivóvízellátás esetében min­dig víztisztító berendezésekről beszélünk, akkor is, ha az oldott mikroszennyezők, vagy a vas és mangán eltávolításáról van szó. A technológiai célok, az alkalmazott eljárások és műveletek tekintetében el­vileg a III. táblázat ismertetésekor említettek vonatkoznak a jelen esetre is. A víztisztító berendezésekből kikerülő iszap lényegesen különbözik a szenny­víziszaptól. A VII. táblázat is tükrözi ennek egyszerűbb kezelési technológiáit. A felszíni vizek tisztítására használt módszereknek az egyes szennyezőfajták eltávolításában elérhető hatásfokát mutatja a VIII. táblázat. Az abban szereplő hatásfokok csak tájékoztatásul szolgálnak. A víztisztításban ugyanis adott a technológiai cél, a különféle szennyező anyagoknak az előírt határértékre való csökkentése, melyet a nagyon különböző mértékben szennyezett nyersvízből kell előállítani. így tehát a hatásfokértékek a valóságban erősen szórhatnak. Ha a szennyvíztisztítási technológia műveleteinek (III. táblázat) adatait össze­hasonlítjuk a víztisztítási technológia (IV. táblázat) jellemző műveleteivel, akkor ki­tűnik, hogy a szűrés, az ülepités, a keverés, a folyadékszállítás, az adszorpció, az áramlás darabos halmazon át, az adszorpció, a kihajtás, a desztilláció mindkét technológiában szerepet játszhat. Ez már maga elegendő lenne a két különböző célú technológia közötti párhu­zam ki domborításához. Emellett azonban maguk a legfontosabb eljárások, úgy­mint útépítés, szűrés (egyben művelet is); derítés (kicsapás, koaguláció); ioncsere, ké­miai oxidáció; stripping (gázkiűzés, stb.) is azonosak —legalábbis elvükben. Joggal tételezhetjük tehát fel, hogy a víz- és szennyvíztisztítás technológia közös nevezőre hozása mindkét szakterület és főleg a ve­lük foglalkozó szakemberek hasznára válik. * * * Igyekeztünk rámutatni arra, hogy mind a víztisztítási, mind a szennyvíz­tisztítási technológia többnyire azonos eljárások kombinációiból jön létre. — Az I. táblázatban felsoroltuk azokat a fizikai alapműveleteket, amelyeket az eljárások megvalósításánál felhasználunk. — Felhívtuk a figyelmet arra, hogy a víz- és szennyvíztisztításban egyaránt az ún. elválasztási eljárások dominálnak és ezeket a II. táblázatban tüntettük fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom