Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében

192 Böcker Tivadar és szerzőtársai Ez az érték nagyságrendben egyezik a nyomásviszonyokból számítható értékkel, amely 10~

8 —10~

7 m/s értékek között van (1. VIII. táblázat). Az oldott sótartalom öszszehasonlíthatósága érdekében a III. táblázatban tüntettük fel a talaj-, a réteg- és a karsztvizekre vonatkozó adatokat. Általános következtetésként azt vonhatjuk le, hogy a rétegvizek Ca++, Na+, K+, Cl-, SO^- koncentrációja a mélységgel nő, míg Mg+ tartalma a mélységgel csökken. A rétegvizek oldott sótartalmát a talaj- és a mélykarsztvízzel összehasonlítva feltűnő a hasonló összetétel, bár a Na+, K+, Cl-, SO4— mennyisége általában a talaj- és rétegvízben több, mint a karsztvízben, de az a tárolókőzet eltérő összetételéből adódik. 6. ábra. Fig. 6. Abb. 6. A kifolyóvíz hőmérséklete a megcsapolási mélység függvényében Temperature of the flowing water plotted againts the depth of tapping Temperatur des ausfliessenden Wassers abhängig von der Anzapftiefe ahol c = a vízfajhő(jelenesetben 1,0 cal/gcm

3), v

v=a feláramlás sebessége (m/s), At — a hőmérséklet-csökkenés (°C). A (2) összefüggésből számítva a feláramlás sebessége : _A Ф _ 1

0~

s "

v~lïÂt~ 1,0X10 ~ = 106 cm/s = 10"

8 m/s с) Karsztvíz A bükkábrányi lignittelepek víztelenítését illetően a területen a karsztvizeknek első közelítésben semmi szerepük sincs, mert a jövőben tervezett bányászat nincs közvetlenül kapcsolatban sem a Bükk hidegvizű karsztrendszerével, még kevésbé a mélykarszttal. Hogy ennek ellenére a karsztvíz helyzetét is elemezzük, annak a célja az, hogy az adott területet a felszínalatti vizek tekintetében egységesen vizsgáljuk; továbbá, hogy elemezzük a különböző vízfajták (talaj- réteg-, és karsztvíz) lehetséges kapcsolatát. A Biikkzsérc körüli források meglehetősen eltérő fakadási szintjeiből, vízhozamaiból, valamint a terület hidrogeológiai helyzetéből arra lehet következtetnünk, hogy ezek a források egymástól elszigetelt, kis vízgyűjtő területtel rendelkeznek. E néhány forrás vagy nincs kapcsolatban a regionális karsztvízrendszerrel (függő karsztok), vagy ha igen, ez a kapcsolat igen jelentéktelen, elhanyagolható. A kácsi—sályi források vízhozama (mely két nagyságrenddel nagyobb az előbbieknél), fakadási szintje, főként a kácsi melegforrás szubtermális kompo-