Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében

190 Böcker Tivadar és szerzőtársai 4. ábra. A pleisztocén-ptiocén rétegvizek átlagos hidroizohipszás térképe. 1= mélyfúrású kutak, 2 = hidroizohipsza, itt. nyugalmi vízszint (m A. f.) Fig. 4. Average piezometric contour map of the Pleistocene-Pliocene artesian waters. l = Deep boreholes, 2 = Piezometric contour line, or static ground water table ( above sea level

) Abb. 4. Karte der dituviat-pliozän Schichtwasser mit mittleren Hydroisohypsen. 1 = Tiefbohrbrunnen, 2 = Hgdroisohypse, bzw. Ruherwasserspiegel (ü. d. M.) téves következtetést vonhatunk le, ha csak a piezometrikus szintekből szerkesztett hidroizohipszás térképet vesszük alapul, és figyelmen kívül hagyjuk a kutak behatolási mélységét. Ugyanis az adott rétegben térbeli nyomásviszonyok uralkodnak, vagyis a nyugalmi vízszintek, ill. a piezometrikus szintek (potenciálok) nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is változnak. A térbeli nyomásviszonyok ábrázolása és elemzése érdekében a +100, +50 és 0 m A. f. magasságban felvett vízszintes síkmetszetekben uralkodó — térbeli interpolálással szerkesztett — nyomásokat határoztuk meg. Két-két szomszédos megcsapolási szintre szerkesztett vízszinttérképek adatait egymásból kivonva és 50 m-rel osztva a piezometrikus gradiensek függőleges komponenseit határozhatjuk meg. így pl. a 0 és a +50 m-es szint közötti vertikális gradiensek a +50 m-es szintre vonatkozó nyomástérképen láthatók (5. ábra). A vizsgált terület nagyrészén a függőleges gradiensek értékei pozitívek, azaz a nyomásviszonyok alulról felfelé való áramlást tesznek lehetővé azokon a helyeken, ahol a vízzáró rétegek megszakadnak.