Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében

A felszín alatti vízforgalom 187 2. A terület felszínalatti vizei A felszínalatti vizek értékelhetősége érdekében a mélység felé el kellett határolni az egyes vízfajtákat. Ennek különleges jelentősége a talaj- és rétegvíz vonatkozásában volt. — A talajvíz mélységi határát a felszíntől számított 30 méter mélységben vontuk meg, abból kiindulva, hogy regionálisan ezen a mélységen belül vízzáró agyagrétegek találhatók. — A 30 méter mélység és a karbonátos aljzat közötti, szemcsés üledékekben tárolt és mozgó vizet — a tárolókőzet korától függetlenül — rétegvízként kezeljük. a) Talajvíz A talajvízviszonyok elemzésénél azokat a területeket vettük figyelembe, amelyek csatlakoznak az Alföld egységes negyedkori területeihez, illetve annak részét képezik. A dombos és hegylábi vidékeken mozaikszerűen kialakult, jelentéktelen utánpótlódású talajvíz-foltok a talaj vízviszonyok megítélése szempontjából nem játszanak fontos szerepet, és a jelenlegi feltártság mellett ezekről részletesebb adatok nem álltak rendelkezésre. A síksági terület talajvtzkútjainak jellemző adatait az I. táblázatban foglaltuk össze. Ezek, valamint a környező, - a vizsgált területünkből kieső — talajI. táblázat A terület talajvízkútjainak jellemző adalai Talajvízkút Talajvíz a terep alatt száma helye észlelésén eb kezdete, éy terepmagassága, mA.f. KÖV LNV LKV száma helye észlelésén eb kezdete, éy terepmagassága, mA.f. cm 577 Mezőkövesd 1938 116,50 404 111 515 579 Mezőkeresztes 1938 108,94 293 11 469 581 Gelej 1953 97,60 324 168 403 583 Ernőd 1952 108,86 1200 1021 1239 1799 Mezőnagymihály 1958 101,38 169 119 332 vízkutak adatai és a domborzati térképek segítségével — felhasználva a területen korábban bemért gazdasági kutak adatait is — szerkesztettük meg — a talajvíztükör átlagos terep alatti mélységét ábrázoló térképet, (3/a ábra), valamint — az átlagosnak vehető talaj vízállást jellemző hidroizohipszás térképet (3/b ábra). A talajvízállás átlagos terep alatti mélységét (KÖV) az 1956—70. években észlelt talaj vízállásokból számítottuk. A térképet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a terület DK-i sarkában levő kisebb felszíni esésű területen az átlagos talajvízszint 2—3 m terep alatti mélységben van, míg ettől E-ra, ill. ÉNy-ra, a hegyvidék felé közeledve, a talajvízszint egyre mélyebben található. A jó vízvezető kavics- és homokrétegekben a talajvíz piezometrikus (nyomás-) szintje, ill. szabad felszíne az e