Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Böcker Tivadar-Csoma Jánosné-Liebe Pál-Lorberer Árpád-Major Pál-Müller Pál: A felszín alatti vízforgalom elemzése a Bükk-hegység déli előterében

A felszín alatti vízforgalom 185 2. ábra. Mélgföldtani szelvény ÉÉNy—DDK irányban. 1-pliocén és negyedkor, 2 = miocén vulkánitok, 3 = oligocén agyagok, homokok, 4 = eocén málladék talajok és mészkő, 5 = triász mészkő és agyagpala, в = fontosabb törések a relatív elmozdulás irányokkal Fig. 2. Deep geological profile oriented NNW—SSE. l=Pliocene and Quaternary, 2 = Miocene volcanic, 3 = üligocene clays, sands, 4 = Eocene weathered soils and limestone, 5 = Triassic limestone and clay shale, 6 = Major fault lines with the directions of relative movements Abb. 2. riefgeologischer Schnitt in Richtung NNW —SSO. l=pliozän und quartär, 2 = miozän Vulkanite, 3 — oligozän Ton und Sand, 4 = eozän Verwitterungsboden und Kalkstein, 5 — triassischer Kalkstein und Tonschiefer, 6 = wichtigere Brüche mit den relativen Verschiebungsrichtungen maradt sasbérceket mutat. A Füzesabony—Mezőkövesd melletti nagy maximum már kiesik a területről (Zsóry-fürdő), a kisebbek közül hidrológiai szempontból a legjelentősebb a bogácsi sasbércszerű szerkezet, amely landini mészkőből áll. Л triász-tömeg nem egységesen karbonátos anyagú, hanem széles ladini agyagpala-sávok is találhatók benne. Ezek az agyagpala, ill. profirit- stb. sávok a vízvezető karsztos részeket egymástól annyira elszigetelik, hogy az egyes tömbök között 100 m-t meghaladó vízszintkülönbség is kialakulhat (pl. a mezőkövesdi és a bogácsi szerkezet között). Az eocén és a triász között települt málladék (terresztrikus) anyag nem egységes. A triász mészkövön levő eocén fedő sem összefüggő, bár a h egységperem en csapásmentén hosszan követhető, azonban nem minden fúrásban található meg. Az oligocén összlet vastagsága változó, az eredeti felhalmozódási különbségekből és az utólagos lepusztulásból eredően, átlagosan 400—500 m-re tehető, melynek jelentős része agyag, márgás agyag ,felsőbb része homokpados.