Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
2. füzet - Szlávik Lajos: A Fekete-Körös árhullámképe
A Fekete-Körös mértékadó árhullámképe 177 Ügy találtuk, hogy a két konkáv áradó ág (1932. áprilisi és 1939. márciusi árhullám) nem jellemző alakzat, így ezeket a további vizsgálatból kizártuk. Az összetett alakzatok a szállított víztömeg szempontjából az ordinátatengely és az árhullám metszéspontja, valamint a () ma x között húzott egyenessel közelíthetők (ugyanezt a konvex alakzatoknál nem tehetjük meg így az „egyenes" és,.összetett" típust összevontuk: Típus jele Típus jele száma "b'ó, min Sá, max Sá. átlag I. típus (KV) 10 0,046 0,109 0,083 II. típus (E+Ö) 5 0,158 0,293 0,194 Végül is tehát háromféle áradó ági árhullám alakot lehet megkülönböztetni (E + Ö, KV, KK), amelyből kettő (E + Ö, KV) tekinthető jellemzőnek. b) Apadó ág Az S a szórása kisebb, mint az áradó ági alaki tényezőé, ami arra utal, hogy valamennyi vizsgált árhullám apadó ági alakja jobb egyezést mutat, mint az áradó ágé. (S 0, min — 0,121, S Q) ma x—0,399). A vizsgált 17 árhullámot az apadó ág alakja szerint vizuálisan három típusba soroltuk: konkáv, konkáv-konvex, konvex-konkáv: Típus jele és megnevezése Árhullám száma Sa, min $ a, max A konkáv 6 0,214 0,399 В konkáv-konvex 4 0,244 0,310 С konvex-konkáv 7 0,121 0,199 A kettős megnevezés azt jelenti, hogy pl. a konvex alakkal induló árhullám (a tetőzés után gyors apadás) egy inflexiós pontban konvex alakba megy át (az apadás üteme lelassul). Ügy találtuk, hogy az A és В típus együtt vizsgálható, ugyanis а В (konkávkonvex) típusnál a felső, konkáv rész a meghatározható, az van elsősorban kihatással az árhullám felső, számunkra lényeges részének apadó ág által számított víztömegére. Ezzel az összevonással a vizsgált típusok jellemzői a következőképpen alakulnak: Típus jele Árhullám száma Sa, min max Sa, átlag A+B 10 0,214 0,399 0,286 С 7 0,121 0,199 0,169 A 17 árhullámra kapott átlagérték: S a = 0,238. 3 vízügyi Közlemények
