Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Salamin András: A Zagyva és a Tarna 1974. október havi rendkívüli árvize

162 Salamin András II. táblázat A Tarna árvízi lefolyását jellemző legfontosabb paraméterek Jászjákóhalma Jászdózsa Tarnaőrs Zaránk Tarnaméra Kál Verpelét Sirok Vízgyűjtő (km

2) 2116,0 1806,2 1741,2 1152,3 819,6 700,0 574,3 360,9 Átl. csapadék (mm) 73,1 80,2 85,9 90,7 93,0 97,8 101,0 75,0 Csap. mennyiség (10

e m

3) 154,76 144,78 149,57 104,50 76,22 68,45 57,99 27,09 Lefolyt vízmennyiség (10« m

3) 40,800 40,010 38,800 31,460 24,806 23,400 20,813 7,610 Alapterhelés (10

e ш>) 4,212 3,720 3,690 2,372 1,802 1,490 0,900 0,450 Lef. vízmennyiség alapterhelés (10" m

3) 36,588 36,290 35,110 29,088 23,004 21,910 19,913 7,160 Lefolyási hányad 0,236 0,261 0,235 0,278 0,302 0,320 0,343 0,264 Max. hozam (m

3/s) 128,40 143,50 141,60 107,70 82,58 86,00 100,40 Alaphozam (m

3/s) 5,00 4,20 4,10 2,70 1,94 1,65 1,00 0,63 Max. hozam— alaphozam (m

3/s) 123,40 139,30 137,50 106,00 80,64 84,35 99,40 ra vonatkozó hossz-szelvény szerkesztéséhez, a Tarna vízrendszerének fontosabb szelvényeire meghatároztuk a lehullott csapadékok mennyiségét, illetve az október 19—21 időszakra vonatkozó átlagos csapadékösszeget (II. táblázat). A lehullott csapadékmennyiség, a domborzati viszonyok, valamint az ismertetett vízmennyiséget befolyásoló hatások figyelembevételével határoztuk meg a vízmennyiség hossz-szelvényt, természetesen több lépésben, az egyes szelvények közötti vízgyűjtőkre vonatkozó, korábban ismertetett ellenőrzési lehetőség felhasználásával. 3. A vizsgálatok célja és a feldolgozás tapasztalatai a) Vízhozamidősorok előállítása Vizsgálatunk célja olyan vízhozamgörbék szerkesztése volt, melyek alapján meghatározott vízhozamidősorok a vízmennyiség hossz-szelvény által meghatározott értéket adják, illetve mely árhullámképek a vízrendszer lefolyási viszonyainak fizikai folytonosságát is tükrözni képesek. A megfogalmazásnak megfelelően a vízhozamidősorok előállításához szükséges vízhozamgörbék előállítása csak több szempont alapján történő fokozatos közelítéssel lehetséges. A vízhozamgörbék szerkesztéséhez — felvettük valamennyi fontosabb szelvényt és meghatároztuk a nedvesített keresztszelvény-vízállás összefüggést, — beszereztük valamennyi árvíz alatti, illetve a jelenlegi szelvényre vonatkozó vízhozammérés eredményét. Ezen adatok birtokában megszerkesztettük az ún. induló vízhozamgörbéket a kiválasztott szelvényekre. Az induló vízhozamgörbe alapján előállított árhullám tömegét összehasonlítottuk a vízmennyiség hossz-szelvény adataival, s az eltérés alapján javítottuk az induló vízhozamgörbét. Az eljárást addig folytattuk, míg a vízhozamgörbék alapján számított árhullámok térfogata meg nem egyezett a vízmennyiséghossz-szelvény értékeivel. A vízhozamgörbék szerkesztésénél természete-