Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Salamin András: A Zagyva és a Tarna 1974. október havi rendkívüli árvize

158 Salamin András hullámát a jászteleki szelvény árhulláma mintegy 32 órával később követi (ez az árhullámcsúcsra vonatkozik), tehát a pásztói szelvény adatai alapján ennyi időelőnnyel rendelkezünk. e) Az árvízi vízforgalom meghatározása Az árvíz ideje alatt 6 szelvényben összesen 13 vízhozammérést végeztek. A vízhozammérések száma egyúttal utal arra, hogy a teljes vízforgalom pontos meghatározásához szükséges vízhozam-hurokgörbét a vízrendszer különböző szelvényeiben nem lehetett előállítani, így feldolgozásunk során nagyobb pontosságot nem érhettünk el, mint amennyit az a feltételezés eredményez, hogy egy szelvényt egy vízhozamgörbével lehet jellemezni. Ha figyelem bevesszük azonban azt a tényt, hogy a vízrendszer egyik szelvényében — jászteleki szelvényt kivéve — sem létezik árvízi vízhozamértékek meghatározására alkalmas vízhozamgörbe, akkor nyilvánvalóvá válik a kevésbé pontos, de jó tájékoztató nagyvízi értéket adó összefüggések égető gyakorlati szükségessége. A feldolgozás legfontosabb szelvénye a jászteleki vízmérceszelvény, a vizsgált vízrendszer kifolyási szelvénye. E szelvényben a legnagyobb vízállásnál, illetve annak közelében a VITUKI, valamint a KÖTIVIZIG végzett vízhozammérést, így a korábbi vízhozamgörbék extrapolált nagyvízi szakaszát mért értékekkel lehetett helyettesíteni. A jásztelekinél előállított vízhozamgörbe alapján megbízható vízhozamidősort lehetett előállítani, ami a vízrendszerben lefolyt teljes vízmennyiség kielégítő pontosságú meghatározását tette lehetővé. Nagyobb problémát jelentett azonban a Felső-Zagyván, valamint a Tárnán érkezőárhullámok szétválasztása-, ez а szétválasztás a két fő vízrendszer külön-külön történő vizsgálatának elengedhetetlen feltétele volt. Az egyes főágakon érkező vízhozamidősorok meghatározásánál — a jászteleki vízhozamidősor elfogadása mellett — a szentlőrinckátai Zagyva szelvény vízhozam idősorát kíséreltük meg előállítani, e szelvényben az árvíz alatt ugyanis volt vízhozammérés, így viszonylag megbízható vízhozamgörbét lehetett — a korábbi mérések felhasználásával — szerkeszteni. A szentlőrinckátai szelvényen átvonuló vízmennyiséghez a Tarna torkolatáig elhanyagolhatóan kis vízmennyiség folyik hozzá, így e szelvényen átfolyó víz a FelsőZagyva vízrendszeréből érkező vízmennyiség jellemzésére alkalmas. A szentlőrinckátai szelvény vízállásészlelése, valamint a szerkesztett vízhozamgörbe alapján előállított árhullámkép a Tarna torkolatáig még átalakult. A transzformáció meghatározásánál felhasználtuk a jászberényi vízmérceszelvény vízállásészleléseit, ill. keresztszelvény a da tait: olyan vízhozamgörbét határoztunk meg iterálással, mely alapján kapott vízhozamidősor integrálja (az árhullám térfogata) azonos volt a szentlőrinckátai szelvényen átvonult víz mennyiségével. Az így kapott jászberényi vízhozamidősort — 2,5 km/ó árhullámterjedési sebességnek megfelelő késleltetéssel — fogadtuk el a jászteleki szelvényre vonatkozó, a FelsőZagyván érkező vízhozamidősornak. A Tarna vízrendszer torkolati szelvényében kifolyó vízhozamidősor (árhullám) meghatározása a Tarna vízrendszerének jellemzéséhez elengedhetetlen volt. A Tarna torkolati szelvényére (illetve a torkolat közelében levő jászjákóhalmai szelvényre ) vonatkozó vízhozamidősor első közelítő változatát úgy kaptuk, hogy a jászteleki vízhozamidősorból levontuk az előzőekben leírt módon meghatározott felső-zagyvai vízhozamidősort. Az így kapott árhullámkép vízmennyisége nyilvánvalóan jó. Az