Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

2. füzet - Salamin András: A Zagyva és a Tarna 1974. október havi rendkívüli árvize

A ZAGYVA ÉS A TAR NA 1974 OKTÓBERI RENDKÍVÜLI ÁRVIZE DR. SAL AMIN ANDRÁS

1 1974 októberében különösen az ország legmagasabb területén, a Mátrában hullott rendkívüli csapadék. Ennek következtében a Tarna vízrendszerében, számos szelvényében, a mért vízállás meghaladta az eddig észlelt legmagasabbat, illetve magát a gát koronaszintjét is. A legkedvezőtlenebb lefolyást az október 19—21. között lehullott csapadék okozta. Miután a csapadék és a lefolyás megismerésére az árvíz alatt részletes adatgyűjtés folyt, az ezek alapján végzett részletes vizsgálatok az árvizi lefolyás részletes jellemzését eredményezték. A helyszíni adatgyűjtéssel, mérésekkel, megfigyelésekkel alátámasztott vizsgálataink célja — a rendkívüli árvizet kiváltó csapadékos események, valamint a lefolyás részletes leírása, értékelése, — a helyszínen mért és feldolgozott információk közreadása mind tervezési, kutatási, mind pedig operatív vízgazdálkodási feladatok (pl. árvízi előrejelzés, árvízvédelem stb.) ellátásához, valamint — a vízgyűjtőn létesülő Zagyva-Tarna Vízgazdálkodási Szabályozó Rendszer (ZT VSZR) eddigi és várható eredményeinek összefoglalása, áttekintése volt. I. Adatgyűjtés, vizsgálatok, feldolgozások Az árvízre vonatkozó adatokat — helyszíni méréseink és megfigyeléseink mellett — a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI), az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság (ÉVIZIG), valamint a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) bocsájtotta rendelkezésünkre, a csapadékra vonatkozó adatokat pedig az Országos Meteorológiai Intézet (OMI) észlelőitől, illetve archívumából szereztük be. A különböző szervektől beszerzett adatok elenged hetetlenül szükségesek voltak a teljes Zagyva vízgyűjtő lefolyási viszonyainak jellemzéséhez. Az árvizet kiváltó csapadékos események jellemzésére a Zagyva-Tarna vízgyűjtőjén levő 66 db csapadékmérő és a vízgyűjtőn levő egyetlen csapadékíró (Kékestető) adatait szereztük be. Az adatok elsősorban napi csapadékösszegek mm/nap), illetve a csapadékíróval készített intenzitásértékek (mm/10 perc; mm/ó) voltak. A napi összegek a csapadék területi megoszlásának, míg a csapadékíró1 Dr. Salamin Amlrás oki. mérnök, Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság (Budapest) A feldolgozás során szerző és munkatársai hathatós segítséget kaptak a három területileg illetékes Vízügyi Igazgatóságtól, valamint a VITUKI-tól, mely segítségért ezúton is köszönetet mondanak.