Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vízügyi létesítmények kézikönyve 141 A könyv 37 szerző munkája, akik mindegyike a vízügy kitűnő ismert szakembere, nagyrészükben a vízügyi tervezés munkaterületén dolgoznak, vagy ott működnek. A mű megtervezését és összeállítását György István főszerkesztő és Breinich Miklós tudományos szerkesztő irányításával Marko Iván átfogó és nyolc tagból álló fejezetszerkesztő gárdájának munkája fogta össze. A tanulmányokat 28 lektor ellenőrizte. Mindezek élesen mutatják azt a nagyméretű és gondosan megtervezett munkát, melyet az 1652 oldalas nagy mű megkívánt. A könyv szerkesztősége 9 főfejezetre osztotta a könyv által ismertetett anyagot, melyek közül az első négy azokat a műszaki ismereteket emelte ki, amelyek a vízépítés területén közösek. Itt ismerteti a könyv: 1. a hidrológiát, a hidraulikát, a vízépítési biotechnikát, a méretezési alapelveket és a műszaki gazdasági számításokat; 2. az építési anyagokat és szerkezeteket; 3. az építés szervezésének a vízépítés minden ágában közös ismeretanyagát; majd 4. a vízügyi létesítmények terén mind nagyobb teret elfoglaló gépészeti és villamos berendezéseket, valamint az irányítás, a mérés és hírközlés eszközeit. A könyv célja ez utóbbiakkal az — mint ahogy a könyv főszerkesztője összefoglalta —, ,,hogy segítségével a vízügyi létesítményeket tervező, beruházó és építő mérnök figyelembe tudja venni a gépészeti és villamosberendezések tervezőjének, szerelőjének, üzemben tartójának szempontjait, ismerje e berendezések alkalmazásának lehetőségeit, a fejezetben közöltek alapján meg tudja fogalmazni a berendezések iránt támasztott igényeit." A kézikönyv gerince a következő 5 főfejezet, melyek — a számok folytatása szerint — 5. a folyami vízgazdálkodás; 6. a mezőgazdasági vízgazdálkodás müveivel; 7. a vízellátással; 8. a csatornázással és szennyvíztisztítással; 9. a vízügyi létesítmények hatósági engedélyszerzési eljárásával foglalkozik. A kézikönyv íőfejezetek szerinti szerkesztői: 1. Markó Iván, 2. Mátrai István, 3. Szentandrási Gyula, 4. dr. Ziegler Károly, 5. dr. Horváth Sándor, 6. dr. Dávid László, 7. Valló Sándor, 8. dr. Benedek Pál, és 9. dr. Frommer József. Tekintettel a könyv nagy terjedelmére és széles körű anyagára érdemes lesz az egyes fejezeteket közelebbről is megtekinteni. 1. Az I. főfejezet kiemeli azokat a műszaki ismereteket, melyek a vízépítés szakterületein közösek, így a hidromechanikát és a hidrológiát (Ivicsics Lajos), a méretezési alapelveket (Éliás Egon), a vízépítési biotechnikát (Szarvas Ferenc), a műszaki-gazdasági számításokat (Dóra Tibor) . E főfejezet nem foglalkozik azokkal az egyéb alapismeretekkel, melyek a közelmúltban más kézikönyvben már megjelentek, vagy megjelennek. Ennek megfelelően a matematikai, fizikai, ábrázoló geometriai, kémiai, geodéziai stb. ismeretanyagot ez az alapozó főfejezet nem tárgyalta. 2. A II. főfejezet a vízépítési szerkezetekkel foglalkozik. Részletezi az építőanyagokat (Szentandrási Gyula), a föld- és kőműveket, valamint a burkolatokat (Herczog Henrik), a vasbeton- és betonszerkezeteket (Kondorosy Pál—Mistéth Endre), az alapozásokat (Verő Imre), az acélszerkezeteket és mozgató berendezéseiket (Merényi Miklós), a fa- és kisegítő szerkezeteket (Hilvert Elek), a vízszigetelést (Botár Imre), a korrózióvédelmet (Markó Iván) és a műtárgyak állapotvizsgálatát (Starosolszky Ödön). Ebben a legterjedelmesebb főfejezetben külön ki kell emelni a vasbeton és betonszerkezetekkel, a korrózióvédelemmel és a műtárgyak állapotvizsgálatával kapcsolatos legújabb eredmények összefogott ismertetését. 3. A III főfejezet az építésszervezés témakörét öleli fel, az építőgépekkel (Wittmann Béla) és az építésszervezéssel (Vajda Zoltán) foglalkozik. E főfejezetben jó és igen korszerű gépi technológiai adatokkal, valamint organizációs megoldásokkal találkozhatunk, amelyeknek a mérnöki gyakorlat igen jó hasznát veszi. 4. A IV. fejezet a gépészeti és villamos berendezéseket, továbbá ezen belül az irányítás, a mérés és a híradástechnikai eszközöket ismerteti, aminek indoka az, hogy a vízügyi létesítmények egyre összetettebb, gyakran már ipari jellegű technológiai folyamatokat valósítanak meg, és ezekben az itt tárgyaltak mind nagyobb teret foglalnak el. Ennek az igen korszerű fő fejezetnek a segítségével a vízügyi létesítményt beruházó, tervező- és építőmérnök figyelembe veheti a gépészeti és villamos berendezések tervezőjének, szerelőjének, valamint üzemben tartójának szempontjait. A főfejezetben közöltek alapján megismeri a berendezések alkalmazásának lehetőségeit, továbbá megfogalmazhatja a berendezések iránt támasz-