Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK A SZŰRŐSZÖVET VÍZÉPÍTÉSI ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI Ismerteti: KONTUR GYÖRGY

1 Л linzi Stickstoff werke laboratóriumi kísérleteinek közlése alapján A műanyag szűrőszövet alkalmazása újkeletű. Első előállításánál a gyárak nem is sejtették a sokoldalú alkalmazhatóságot. A kiváló tulajdonságok között a rugalmasság, a nagy szakítószilárdság és a szűrőhatás említhető. Ezért ahol az altalaj, avagy a hidraulikai viszonyok a vízépítésben nehézségeket támasztanak, ott értékes segítőanyaggá válhat. A szűrőszövet rohamos előretörésének ebben az időszakában a laboratóriumi eredmények gyorsabban értékelhetők, mint a különböző építési helyeken beszerezhető tapasztalatok. A laboratóriumi adatok közreadása révén nemcsak új alkalmazási területeket deríthetünk íel, de elkerülhetők a hibás megoldások is, amelyek abból adódnak, hogy az alkalmazhatóság határait rosszul mérlegeljük. Hibázhatunk akkor is, ha az egyik helyen szerzett tapasztalatokat egyszerűen lemásoljuk, amidőn pedig a geológiai, talajmechanikai és hidrológiai viszonyok alapvetően különbözők lehetnek. 1. Laboratóriumi kísérleti eredmények A Linzi Stiekstoffwerke gyár talajmechanikai és szűrőszövet-kísérleteket végeztetelt a húzó feszültség, a nyúlás, valamint a szakítószilárdság meghatározására. Az I. ábrán bemutatott elrendezésben 20x20 cm nagyságú szűrőszövet egyirányú húzó igénybevételét látjuk, keresztirányú kontrakció nélkül. Minden egyes terhelési lépcső végén mérték a hossz és keresztirányú méretváltozást. A kísérleteket 250 és 350 g/m

2 súlyú PP VLIES szűrőszövettel végezték. Az ábra alsó részén láthatjuk a feszültség és a nyúlás összefüggését. A szakítás határán feltűnő a nagy nvúlékonyság. Az 1 cm széles sávra vonatkozó rugalmassági modulus E = 22, illetve 27 kp/cm. 22 A kontrakcióból származó igénybevételeket a 2. ábra érzékelteti. A 350 g/m

2 súlyú szövetet kör alakú acélpofák közé szorították. A szabadon maradt szűrőszövet 30 cm átmérőjű volt (2/a. ábra). Erre 15 cm átmérőjű acéltárcsát helyeztek. A kör alakú tárcsa élei csak kevéssé voltak lekerekítve. A szűrőszövetet lépcsőzetesen terhelték. Külön mérték a terhelő erőt és a kör alakú tárcsa benyomódását. A kör alakú Lárcsa élhatása ellenére a szűrőszövet szakadása csak 11,5 kp/cm

2 érintőleges húzófeszültség mellett következett be. Ez azt mutatja, hogy a sajtolással szemben is az ellenállás nagy. (A tengelyirányú húzófeszültség az 1. ábra szerint 17,7 kp/cm volt.) A sajtolással szembeni nagy ellenállás különösen előnyös a durva kőterítésnél mutatkozó igénybevételnél. A 2. ábrán végzett kísérletnél a rugalmassági modulus meghatározása volt a cél, oldalirányban gátolt kontrakciónál. A feszültség és nyúlásviszonyokat a membrán-elmélet alapján vezették le. Az egyszerűsített feltételekkel végrehajtott számítások eredményét a 2/b. grafikon tartalmazza. E szerint E = 3G kg/cm

2, az 1. ábrán kimutatott 27 kp/cm

2 értéknél nagyobb. Vízépítési szempontból igen fontos tulajdonsága a szűrőszövetnek a vízáteresztő-képessége a szövet síkjában és arra merőlegesen. Ettől függ ugyanis, hogy az altalajból kinyomódó pórusvizet hogyan tudja a szűrőszövet továbbvezetni. 1 Kontur György oki. mérnök, az ÀBKSZ műszaki tanácsadója 9 Vízügyi Közlemények