Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
öntözések tervezése 123 ч mm ПЭ A felső 50 cm-es — gyökérzóna átlagos tározókapacitása I v K.sm 0 25 50 ( 75 100 125 150 m Barázdahossz 4. ábra. Talajnedvesség megoszlás barázdás öntözés után (Wadi-Zabid) Fig. 4. Répartion de l'humidité du sol après l'irrigation à la raire (Wadi—Zabid) 1 = augmentation de l'humidité du sol dans la rhizosphère supérieur 2 = longueur du sillon Különös gonddal kell vizsgálni a másodlagos talajvíztükör kialakulásának lehetőségét. Az észak-egyiptomi, újonnan termelésbe vont homokos, sivatagi, 20—40 m mélyben fekvő talajvíztükrű területeknél léptek fel igen kellemetlen, ilyen jellegű jelenségek, még esőztető öntözés alkalmazása esetében is. A vízszétosztás (JJ 2) és a vízszállítás (»;,) hatásfokát szintén inkább kísérletekkel célszerű meghatározni. Kísérlethez hosszú (legalább 1 — 2 km-es), áramló vízzel táplált csatornaszakaszok alkalmazása a célszerű. A rövid (20—50 m) csatornakeresztmetszetű medencék általában téves (rendszerint túl kedvező) eredményeket adnak. A csatornák burkolása, vagy szigetelése csak akkor nem indokolt, ha a talaj valóban vízzáró, vagy a talajvíz táplálása szükséges. Ez utóbbit legcélszerűbb matematikai, vagy elektromos modellkísérlettel megvizsgálni. Példaképpen említhetjük a Varamin medence (Irán) és a Wadi Zabid (Eszak-Jemen) síksági területén végzett ilyen jellegű modellkísérleteket. Az előző fejezetben mondattakból következik, hogy öntözés esetén, száraz, meleg éghajlat alatl is elsőrendű kérdés a vízlevezetési igények alapos vizsgálata. Különösen a teljesen csapadékmentes vidékeken van meg annak a veszélye, hogy túlzott takarékossággal bánva az öntözővízzel, a legkitűnőbb öntözővíz felhasználása mellett is sófelhalmozódás lép fel, a felszínközeli rétegekben. Tehát a növényi vízigénynél nagyobb mennyiségű víz kiöntözésére van szükség, ami eleve feltételezi a természetes, vagy mesterséges vízelvezetést. Más helyeken az évszázadok óta rossz hatásfokú (nagy vízveszteségű) árasztó öntözést alkalmazva, a talajvíz felemelkedett és az igen erős párolgás és kapilláris emelés következtében a felső talajrétegek elósodtak. A hajdanában kiváló termőЛ. Yízlevezetés