Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

öntözések tervezése 121 — A barázdás öntözés a folyamatos vízellátással rendelkező vidékeken (kutas öntözések) alkalmazható, az intenzívebb növényeknél; gyakran ismételhető; elegendő, ha a legaktívabb gyökérzónát nedvesíti át. — A kiskalitkás árasztás a kutas öntözések területének extenzív öntözési módja; havonta csak egyszer öntöznek, ilyenkor vastagabb gyökérzóna átnedvesítése indokolt. — A nagyadagú árasztás a wadi árhullámaival való öntözés módszere; a bizonytalan időközökben érkező vízből ki-ki legalább egy teljes termésre valót igyekszik kalickája talajába betározni. Kísérleti alapfeltételek : Hasznos beázási mélység barázdás öntözésnél 0— 50 cm, kiskalitkás árasztásnál 0—100 cm, nagyadagú árasztásnál 0—150 cm. Öntözési adagok barázdás öntözésnél az iizemi méretű barázdákban kiadható optimum, kalitkás árasztásnál 20 cm-es borítás, nagyadagú árasztásnál 40 cm-es borítás. Talajnedvesség-mérések] barázdás öntözésnél 100 cm mélységig, öntözés előtt és öntözés után 24 órával, barázdában és a barázdaközben a barázda elején, közepén és végén, árasztó öntözésnél lehetőleg a teljes termőrétegben öntözés előtt, öntözés után 24 órával és kb. 6 — 7 nappal később, hogy a mélybeszivárgás menetére is adatok álljanak rendelkezésre. A barázdás kísérlet menete: 1. keretes beáztatás — a talaj víznyelési képességének meghatározása, 2. lejtésviszonyok meghatározása; 3. Oroszlány — Marjai-féle táblázatból a hozzávetőleges barázdánkénti vízsugár meghatározása; 4. barázdák kihúzása — a várható optimális barázdahossznál lényegesen hosszabb távon ; 5. talajnedvesség meghatározása öntözés előtt; 6. 5 — 5 barázdából álló barázdacsoportok kialakítása; 7. vízadagolásban használt kisszivornyák (0 1,0—3,0 cm) vízszállításának bemérése ; 8. a vízmérés mérőkaróinak és a vízéi haladását jelző karónak az elhelyezése; 0. öntözés 5 — 5 barázdás csoportokban a számított vízsugárral és annál nagyobb, vagy kisebb vízsugárral, a vízéi haladásának 10 m-enkénti, a vízadagolás szükség szerinti (5 — 15 percenkénti) mérésével; 10. talajnedvesség meghatározása öntözés után; 11. értékelés, melynek eredménye a barázdás öntözére vonatkozóan a 11. táblázatban, jlletve a 4. ábrán található. (Az említett vizsgálatok egyben arra is választ adnak, hogy a területre kivezetett vízből mennyi szivárog a mélybe és táplálja a talajvizet. E kérdés jelentősége mindenképpen nagy. Mély szintű és felhasználásra alkalmas talajvíz esetén a talajvízből káros vízszintsüllyedés nélkül kivehető vízmennyiségek másképp nem határozhatók meg. Egyrészt gyakran előfordul, hogy a rossz hatásfokú árasztó öntözés helyettesítését víztakarékosabb módszerekkel a talajvízre települő vízhasználatok (öntözés, vízellátás) nem teszik lehetővé. Másrészt figyelmen kívül hagyva a mélybeszívárgott öntözővíz mennyiségét, a vízlevezetés nem tervezhető meg helyesen, káros talajvízszint-emelkedés, sófelhalmozódás léphet fel, amit utólag csak költséges beavatkozásokkal lehet megszüntetni.