Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
112 Buchberger Pál töltés somogy —baranyai szakaszát a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság állami - kezelésbe vette. Az 1966. évi árvíz alkalmával [6] ugyanis a töltés úgyszólván teljes szakaszán védszerepet töltött be, azon több helyen, főleg a műtárgyak helyein erőteljes védekezést kellett folytatni átázás, csurgás ellen, sőt Drávaszentmártonnál a régi zsilip helyén a töltés át is szakadt. A megyei töltések által mentesített terület 11 000 ha, a védvonal hossza 51,31 km, melyből Drávakeresztúr és Drávasztára között nem volt kiépítve 1972. évig 9 710 ím. A megyei töltés előtti, helyenként 3 — 4 km széles hullámtérben Vejti, Drávasztára, Révfalu, Drávakeresztúr, Felsőszentmárton és Tótújfalu határában 7 helyen összesen 9,4 km hosszú nyárigát ad +410—510 cm barcsi vízállásig védelmet. E csekély állóképességű nyárigátsorozat 1640 ha, felerészben szántóterületet véd a kisebb árvizektől, a védett terület gazdasági értéke 1970. évi becslés szerint 25 millió Ft (6. ábra). A fővédvonal fontos szerepet töltött be legutóbb az 1972. évi árvíznél, mely a korábbi véleményeket megcáfolva: ez évszázadban legmagasabb szinttel Barcson + 618 cm-rel, Drávaszabolcsnál +595 cm-rel tetőzött. Ekkor a védvonal teljes hosszában ki volt téve az árvíz támadásának, s csak nagy erőfeszítések árán, Drávasztára, Zaláta, Vejti, Сип községeknél homokzsákokkal épített nyúlgátolással lehetett az átszakadástól megvédeni. Kár azonban így is keletkezett, mert a széles hullámtér nyárigátakkal védett területei, köztük Majláth és Ilma-puszta lakott helyek is elöntés alá kerültek. Barcs felett Hereszmje és Bolho községek kerültek veszélyes helyzetbe. * * * Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a Dráva völgye az árvizek és kisvízfolyások pusztító elöntéseitől a folyamszabályozási, ármentesítési—és vízrendezési munkák hatására mentesült. A korábbi mocsaras területek nagy része ma már művelhető. A biztonságos termelés érdekében e művek egy része azonban még korszerűsítésre szorul. A megyei töltés több mint 200 éves múltra visszatekintő, több lépcsőben foltozott, kiöregedett szakaszai ma már a legnagyobb árvizek szintjében nem nyújtanak kellő biztonságot. Ugyancsak korszerűsítést igényel az alsó: Szaporcától az országhatárig terjedő aránylag jól kiépített védvonalszakasz is. A teljes védvonal 1966. évben történt állami kezelésbe vétele megteremtette az egységes elvek alapján történő kiépítés és a sikeres védelem lehetőségét. Jelenleg a védvonal teljes hossza — a Pécsi-víz és Egerszegi vízfolyás visszatöltésezéssel együtt — 86,4 km, a mentesített terület 24 381 ha. Korszerűsítése a hitel lehetőségek és a népgazdaság teherbíró képességének arányában folyamatban van. IRODALOM 1. Puskás Rezső: Ismertető a Dráva-folyó szabályozásáról (Kézirat) 1948. 2. Kiss Géza: Ormányság, Sylvester RT kiadása, Budapest, 1937. 3. Babos Zoltán— Mayer László: Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon, Vízügyi Közlemények, 1939. 1—2. sz. 4. Ihrig Dénes: A magyar vízszabályozás története, V 17.1)0 К kiadása, Budapest, 1973. 5. Erdősi F.: A Dráva Baranya szakaszának szabályozása és természetes árterének árvédelme а XIX* században (Kézirat), 1974. G. Buchberger Pál: Árvízvédelem a Dráva folyón (Kézirat) 1963. 7. Déldunántúli Vízgazdálkodási Keretterv (Kézirat), 1965. * * *
