Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

98 Illei Vilmos A Budapest alatti Duna-szakasz vízlépcsőzésének előkészítő munkái az előzőknél lényegesen alacsonyabb szinten állnak. Ezeknek az előmunkálatoknak célja csupán az volt, hogy alapadatokat szolgáltasson a KGST illetékes szervei által kidolgozott Duna komplex hasznosítási sémához (Devin és a Fekete-tenger közötti szakasz), továbbá az Országos Vízgazdálkodási Kerettervhez. E cél érdekében az Adonyi Vízlépcsőre 1960-ban. a Fajszi Vízlépcsőre 1961-ben készített a VIZITERV vázlattervet, melyeket a rendelkezésre álló topográfiai, geológiai, hidrogeológiai és hidrológiai anyag feldolgozása, a vízlépcsők által érintett területek adatainak összegyűjtése és a vízlépcsők közvetlen környezetében készített néhány talajkutató fúrás támaszott alá. 3. A vízlépcsők elrendezése A Pozsony és Budapest közötti Duna-szakasz hasznosítását a Gabcsikovo-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer szolgálja. A Gabcsikovói (Bősi) Vízlépcső több főlétesítményből áll. Dunakiliti község környezetében, az 1842 fkm szelvényben, jobbparti átvágásban hét nyílású duzzasztómű épül, amelynek egyik nyílása 24x125x2,50 m méretű hajózsilippé van kiképezve. A 131,20 niB duzzasztási szint a duzzasztómű környezetében mintegy 6,5 m-rel haladja meg a terepszintet. Az elöntések megakadályozására új töltéseket kell építeni, illetőleg a meglevő árvízvédelmi töltéseket meg kell magasítani és erősíteni. A tározótöltés nyomvonala általában követi a jelenlegi töltés nyomvonalát, miáltal 3 — 4 km széles és kb. 15 km hosszú tározó medence alakul ki. A tározó felülete kereken 50 km

2 és a tározott vízmennyiség megközelíti a 250 mió m

3-t. A tározó vízszintjének 1,0 — 1,2 m-rel való csökkentése által 50 — 60 mió m

3 hasznos térfogat áll rendelkezésre, melyet a gabcsikovói vízerőtelep napi tározásos csúcsüzemmel hasznosít. A Duna érkező vízhozamából elsősorban a meglevő vízhasználatokat kell kielégíteni, továbbá el kell látni a Dunakiliti alatti medret frissítővízzel és a Mosoni Dunaágat, valamint Maly Dunaj-t (Kis Duna) a távlatban igényelt vízmennyiséggel. A vízhasználatokkal csökkentett vízhozamot ezután a töltésekkel határolt 17 km hosszú balparti felvízcsatorna vezeti a Gabcsikovói Vízlépcsőhöz, amely 8 Kaplan turbinás vizerőtelepből, árapasztó alagútakból és 2 db 34x260x4,50 m hasznos méretű hajózsilipből áll. A maximális esés a vízlépcsőnél 23,27 m. A vízerőtelep turbináit elhagyó víz 8,5 km hosszú mély bevágású alvízcsatornán keresztül jut vissza az 1811 fkm szelvénynél a Duna medrébe. Innen kezdve a szakasz esésének jobb energetikai kihasználása céljából, a medernek kotrással történő bővítését tervezik. A dunakiliti tározó környezetében a talajvíz szintje a duzzasztás következtében megemelkednék, ezért a töltésekkel párhuzamosan vezetett szivárgó csatornákkal és az ezekhez csatlakozó szivárgó kútrendszerrel a talajvíz szintjét szabályozni fogják. A frissítő vizet vezető régi Duna-meder környezetében a talajvíz szintje le fog süllyedni. Ez előnytelen a mező- és erdőgazdaság részére, továbbá az érintett területen fekvő községek ásott kutas vízellátására. E károk bekövetkezésének megelőzése céljából öntözést és a községek törpevízműves vízellátását, a meg nem előzhető károkat szenvedők kártalanítására pedig kapacitáspótló beruházásokat irányoztak elő. A Vízlépcsőrendszer alsó lépcsője az 1696,25 fkm szelvényben a mederben épülő Nagymarosi Vízlépcső, amely 7 db 24 m széles nyílással rendelkező duzzasztóműből, 11) db vízszintes tengelyű ún. csőturbinát magába foglaló vizerőtelepből és két 34x260x4,50 m hasznos méretű kamrával tervezett ikerhajózsilipböl áll. A maximális esés a vízlépcsőnél 9,43 m. A Nagymarosi Vízlépcső 170 mió m

3 térfogatú tározótere egyenlíti ki a gabcsikovói vízerőtelep csúcsüzeme által keltett mesterséges árhullámokat, ezenkívül az erőtelep bizonyos időszakokban részleges csúcsüzemet folytathat. A Nagymarosi Vízlépcső 107,83 mB szintű duzzasztása kb. 1,7 m-rel haladja meg a 100 éves valószínűségű árvízszintet a vízlépcsőnél, az 1734 fkm-től felfelé az árvízszint magasságára a duzzasztás már nincs befolyással. A duzzasztás ellen új töltéseket, illetve a meglevő töltések magasítását és erősítését tervezik, a szivárgó