Vízügyi Közlemények, 1975 (57. évfolyam)

1. füzet - Pálfai Imre: A teljesen beépített csőhálózatú esőztetőberendezések

A teljesen beépített csőhálózatú esőztető berendezések 91 Kutatási és műszaki fejlesztési feladatok Az előző fejezetek alapján megállapítható, hogy a teljesen beépített csőhálózatú esőztető berendezések műszaki megoldása és alkalmazása terén a jelenlegi hazai helyzet - a külföldihez viszonyítva - elmaradást mutat. A várható igények következtében az ezzel kapcsolatos kutatási és műszaki fejlesztési tevékenységünk fokozásával válik szükségessé. A kutatási és műszaki fejlesztési munka során, a hazai viszonyoknak megfelelő, minimális előmunka-felhasználást igénylő, megbízható üzemű és minél kisebb beruházási költségű bsrendszás kialakítására kell törekedni. A csőhálózat optimális kialakításának igen nagg a jelentősége, mivel a berendezés beruházási költségének felét-kétharmadát a csőhálózat költsége alkotja. Az optimális kialakítást biztosító irányelvek kidolgozása — speciális számítógépi programok [28] segítségével — 1973-ban kezdődött meg, s már ez ideig is jelentős eredményekhez vezetett [41]. Az eredmények közül az egyik legfontosabb az, hogy a csőhálózatnál - a nagy szórófejekkel szemben - a kisebb teljesítményű, kb. 0,5 l/s vízszállítású szórófejek alakabnazásival érhető el a legkisebb beruházási költség, s ez egyúttal az energiafelhasználás, s így az üzemi költségek szempontjából is kedvezőbb. A kutatás további szakaszában a vízszétosztási mód célszerű megválasztására kell irányelveket kidolgozni, összhangban az automatizálás megoldásával és annak költségeivel, valamint figyelembe véve a berendezés többcélú felhasználása iránti igényt. A csőhálózattal kapcsolatos műszaki fejlesztés terén meg kell oldani a 6 atmoszféra nyomásfokozatú azbesztcement csövek hazai gyártását. A műanyag csőgyártás várható fejlődésére számítva, a 6 atmoszférás azbesztcement csövek alkalmazása kb. 150 mm átmérőtől kezdve lesz indokolt. A könnyűfém csöveknél is nagyobb választékot kell biztosítani. Fejleszteni kell a csőfektetés gépesítését. Ki kell dolgozni a műanyag csővezeték földmunka nélküli építésének technológiáját (csőbehúzás), legalább a kisebb átmérők tartományában. A szórófejek fejlesztésénél — a 0,5 l/s vízszállítású tartományban - a minél nagyobb szórási távolság és — háromszöges kötés mellett - az egyenletes csapadékeloszlás elérésére kell törekedni. A hidránsnál az automatikusan süllyeszthető, illetve kiemelhető típusokat elsősorban a bolgár tapasztalatok alapján célszerű kialakítani. (Kezdetben a hazai szükségletet import útján lehetne biztosítani.) A berendezések automatizálásával kapcsolatban jelenleg a Szovjetunióban, Bulgáriában és az NDK-ban kidolgozott megoldások tanulmányozásáról [4], illetve - a már említett Nemesnádudvari kísérleti telepnél — szovjet távirányítási rendszer alkalmazásáról beszélhetünk [23]. A beindítandó hazai kutatást és műszaki fejlesztést minden bizonnyal hasznosan segítené a japán tapasztalatok [25] átvétele is. A részletkérdéseket itt mellőzve, csupán azt kívánom hangsúlyozni, hogy az automatizálási feladatokat nem elszigetelten, hanem a csőhálózat kialakításával összhangban kell megoldani, különös tekintettel a szórófej teljesítmény-jellemzőire és a vízszétosztás módjára.