Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák
82 Bélteky Lajos— dr. Korimi Kálmán A fentieket figyelembe véve — a jelenlegi ismereteink birtokában — az ivóvízkutak gázának származására nézve két feltevés látszik a legvalószínűbbnek, nevezetesen a helybeni, in situ keletkezés, valamint a földgáztelepek diffúziója következtében felvándorolt gázdiszperzió. A kérdés eldöntése a jelenleg rendelkezésre álló kémiai vizsgálatok alapján még nem lehetséges, ezért általánosítani sem lehet. Kétségtelen ugyanis, miként erre Kertai György is rámutatott, fennáll az artézi vizekben oldott metán helyben, vagyis pleisztocén és levantei, felsőpannóniai képződményekben végbemenő képződésének lehetősége. Ugyanakkor azonban a gáztelepek gázának, különösen pedig e gázfelhalmozódás metántartalmának harmadlagos vándorlása is reálisan elképzelhető. A nagyalföldi földgáztelepek fedőjében ugyanis gyakran olyan rétegsorozat települ, amely elvileg lehetővé teszi a nagy diffúziós-transpirációs sebességű metán vertikális vagy kisebb kerülőutakon történő vándorlását. A földgázok vízben oldott, diszperz állapota a csapdák s szerkezeti záródások hiányával magyarázható. Ahol viszont e szerkezeti elemek jelen vannak, ott még a felszín közelében is kialakultak földgáztelepek, amint azt a tompái és rémi gázelőfordulások példázzák 200—300 m mélységközben. Ma már általánosan elfogadott nézet a földgáztelepek függőleges diffúziója. A gázdiffúzió meglehetősen lassú folyamat, melyet nagyban befolyásol a fedőkőzet földtani jellege s az abban elhelyezkedő vízrendszerek statikus vagy dinamikus volta. Smith-Erdman-Morris elméleti modellje szerint a kb. 1750 m mélységben levő gáztelep esetében a függőleges diffúzió sebessége metán esetében 0,8 cm/1000 év, míg butánnál ugyanez 0,4 cm/1000 év. c) Kóborgázok a magyar medenceüledékekben A hazai kőolaj- és földgázkutatás során számos esetben a fúrások vadkitörése következett be, amikor is a mélyszintek gáztartalma nemcsak hogy a felszínre került, de egy része a magasabb, felszínközeli víztartó rétegekbe fejtődött át, s ún. kóborgázok jöttek létre. A kútkörzet tehát részlegesen elgázosodott, de ez általában helyi jellegű jelenség, s a harmadlagos migráció révén feljutott gáztömegekhez képest mindenképpen jelentéktelen mennyiséget képvisel. Ilyen kútkitörések Tótkomlóson, Körösszegapátiban, Mezőkeresztesen, Hajdúszoboszlón, (Illésen, Szánkon és Algyőn, míg a Dunántúlon Lovásziban és Görgeteg-Babócsán fordultak elő. Elvileg megvan annak a lehetősége is, hogy a béléscsőoszlop mögötti cementpalást tökéletlensége és nem megfelelő méretezése, esetleg hiánya gázátfejtődést okozhat, melynek eredményeként kisebb körzetben a felsőbb ivóvizes porózus szintek elgázosodnak. Az ivóvizekben oldott gázok helyben keletkezett vagy felvándorolt voltának eldöntésére nagyszabású, részletes viz- és gázmintavételi program, valamint korszerű gázvizsgálatok szükségesek.
