Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Bélteky Lajos-Korim Kálmán: A magyarországi artézi kutak gáztartalmú vizének felhasználásával kapcsolatos problémák

A hazai artézi kutak vizének problémái 79' A szöveges térképlap-magyarázók szerint a szerző nemcsak 300—500 m-es ivóvizes kutak túlfolyó vizét találta gázosnak, hanem pl. Karcagon a 60—150 m mély negatív kutak 12—16 C° hőmérsékletű vizéről is azt jegyzi meg, hogy az az edényben „a belőle kiváló földgáztól gyengén pezseg". Karcagon pedig csak a várostól 8—9 km-re levő Berekfürdőn volt 2 db olyan földgázkutató fúrás, melyeket az észlelést megelőző időben mélyítettek le. Schmidt E. R. a térképlapok adatai alapján összefoglaló tanulmányt is készített, mely „A tiszántúli földgázkérdés mai állása" címmel a Földtani Közlöny 1940.. 4—6. sz. füzetében jelent meg. Ez a tanulmány az üledéksorban levő porózus szintek gázosodását a „nagyjából észak —dél irányú törésrendszerre vezeti vissza, mely a Hernád-völgyi nagy szerkezeti (diszlokációs) irány folytatásaként valószínűleg az egész Alföldet átszeli. Ez utóbbi utat nyit a mélyben történő felmelegedés és gázfelvétel révén „fajsúlyát" vesztett víz felfelé törekvő tendenciájának". Ez a terület, melyet térképen is ( 1. ábra) körülhatárolt, a Bükk és az Eperjes-Tokaji hegység lábánál kezdődik, s délen Temesvár vidékéig követhető. Ezen belül legismertebbek a karcagi, nádudvari, hajdúszoboszlói, kabai, püspökladányi stb. gázos vizek. A törésrendszerrel kapcsolatban adott magyarázatot az azóta végzett vízkémiai és geotermikus kutatások, megfigyelések is alátámasztják. A gázos területeken, ill. a gázmezők felett az ún. reciprok geotermikus gradiens több m-rel kisebb az országos átlagnak tekinthető 18 m/C°-nál. A rétegvizek vegyi összetétele, közelebbről a NaCl és az összes szilárd alkatrész nagyobb mennyisége, a lágyság és a nagy alkalinitás mind a nagyobb mélységből való származásra utalnak. A tektonika szerepét már Siimeghy József is ismerteti „Az Alföld geotermikusgradiense" című 1929-ben megjelent munkájában. 1. ábra. Magyarország földgázas területei (Schmidt E. R. után 1940} Рис. 1. Территории Венгрии с природным газом (по Шмидт Э. Р., 1940} Abb. 1. Erdgasgebiete von Ungarn (nach E. R. Schmidt, 1940)