Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

(540 Ismertetések ahol Q(t) az adott vízhozamidősor eleme, Q a sor átlaga, oq pedig a sor átlagos négy­zetes szórása. A normált sorok összehasonlíthatók, és segítségükkel meghatározhatók a le­folyási folyamat jellemzői az adott területen (II. táblázat). Ha feltételezzük, hogy a lefolyás ingadozása egynemű területen általános Gauss­típusú véletlenfolyamat, akkor a várható érték az ismert képlet szerint kapható meg: Д *[(<)]/ mM =L ±L (11 ) ahol t az idő, L pedig a véletlenfolyamat realizációinak a száma. Az mi^if várható érték annál közelebb van a valódi értékhez, minél több az észlelt realizáció. A konkrét sorok az m^iyUA a középértéktétel szerint a,(í)-vel térnek el, ugyanis a gyakorisági eloszlás normális és 2 <*,(/) = 0 í = l 2 <*i(t = t k) = 0 (12) /=1L-­A (12) kifejezések által leírt feltételezések szerint az тщ) várható érték a lefo­lyás Q 0 determináns összetevője, amely az atmoszféra cirkulációjának hatására vál­tozik. Az egyes sorok determináns összetevőjét a következő képlet szerint kapjuk az észlelt adatok alapján: Qo,m = rn m.oi (13) ahol ai az i sor (>„_,• determináns összetevőjének m^ körüli átlagos négyzetes szó­rása. A helyi individuális fizikai-földrajzi feltételek által okozott lefolyásingadozást a ^bGKÜ-GoXO (14) képlettel határozhatjuk meg, a hatékonyság kritériumát pedig a ai = —- (^j képlettel, ahol oqi az i vízhozamidősor átlagos négyzetes szórása és agi az i víz­gyűjtő individuális fizikai-földrajzi feltételei által meghatározott lefolyás-ingadozás átlagos négyzetes szórása. A közepes vízhozamok esetében a hatékonysági mutató egyetlen egyszer sem haladja meg a 0,44 értéket, vagyis a determináns összetevő szerepe igen nagy, de a számítás a legnagyobb vízhozamok esetében is hatékony. A megszerkesztett tartóssági görbéken (4. ábra ) a gyakorlati eloszlás eltérései a determináns összetevőtől jól illeszkednek az egyeneshez, a sok évi eltérésük átlaga pedig közel van a nullához, így elfogadhatjuk azt a hipotézist, hogy egynemű terü­leten a lefolyás általános Gauss-típusú véletlenfolyamat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom