Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

640 Szabó Ivánné A Program feladata változatlanul az üdülés, az idegenforgalom és a vízisportok feltételeinek társadalmi igények szabta kielégítése. Ebből a vízgazdálkodásra háruló fontosabb feladatok a következők: — a Velencei-tó korszerű vízszintszabályozása és központi üzemirányítása a tározók figyelembevételével, valamint az előrejelzési segédletek felhasználásával, — a tó és a tározók vízminőségének védelme, — a feltétlenül szükséges hidrológiai, hidrobiológiái, vízminőségi kutatások végzése, illetve folytatása (a hinárterjedés, a halállomány összetételének és alakulásának vizsgálata, stb.), — a meder- és partszabályozási munkák folyamatos végzése, azaz partfal-építés és -feltöltés fokozása (iszap és nád kotrása). Ezek végrehajtásához műszaki fejlesztési feladatok biztosítása szükséges, amellyel az üdülőterületek előkészítése az V. ötéves tervben befejeződne, — a regionális vízellátási rendszeren belül újabb kisebb vízbázis bekapcsolása, de hangsúly az elosztó hálózat és bekötések számának növelése, azaz a fokozottabb vízfelhasználás biztosítása, — a csatornázás és szennyvíztisztítás főmüvi kapacitásának növelése mellett a gyűjtőhálózat kiépítése, rákötések fokozása, — a vízminőség-védelmi tervben rögzített fontosabb feladatok végrehajtása (elsősorban a településekről és a mezőgazdasági területekről bemosódott olajok, vegyszerek távoltartása), — a tó feliszaposodásának csökkentése, a kultúrált üdülőkörzet megteremtése érdekében a vízgyűjtő területeken és településeken belül a vízfolyások egyes szakaszainak rendezése. A Velencei-tavon és környezetében az V. ötéves terv vízgazdálkodás- fejlesztés költségigénye az első felmérés szerint közelítően azonos a IV. ötéves tervben felhasználásra kerülő 0,5 milliárd forinttal, amelyből a vízügyi ágazatot 0,3 milliárd Ft terhelné. A fejlesztés mértékét azonban a ma még nem ismert pénzügyi lehetőségek fogják meghatározni, esetleg módosítani [14, 15]. Szükséges, hogy valamennyi — a Velencei-tó és üdülőterülete vízgazdálkodásfejlesztésében közreműködő — szerv, intézmény együttműködése az eddigiekhez hasonlóan folytatódjék. Ennek révén elérhető, hogy kevesebb költséggel esetleg eredményesebb, műszakilag is megalapozottabb munkák, kutatási eredmények szülessenek összhangban a Velencei-tó egyéb (út, villany, gáz, valamint kultúrális és szociális ellátás, stb.) fejlesztéseivel. A Program V. ötéves tervi célkitűzéseit az Intéző Bizottság koordinálja. A velencei-tavi fejlesztés társadalmi, műszaki és gazdasági megalapozása, valamint eredményes végrehajtása valamennyi — de különösen a vízgazdálkodás fejlesztési — célkitűzés végrehajtásának függvénye. FE I. HASZNÁLT ANYAG ÉS IRODALOM 1. Magyarország állóvizeinek katasztere, Magyarország Hidrológiai Atlasza IV. sorozat. Állóvizek, VITUKI, Budapest, 1902. 2. Ádám L. és Somogyi S. : A Velencei-tó vízgyűjtője. Vízrajzi Atlasz-sorozat 12. szám. VITUKI, Budapest, 1972. 3. Dávid László: A vízgazdálkodási rendszerek szerepe a vízkészlet-gazdálkodásban. Hidrológiai Közlöny, 1974. 3—4. sz. 4. Ádám L. és Bendefy L. : A Velencei-tó kialakulása és vízszinváltozásai. A Velencei-tó és vízgyűjtője Vízrajzi Atlasz-sorozat 12. szám, VITUKI, Budapest, 1972. 5. Bárányi Sándor: A Velencei-tó főbb jellemzői. Vízügyi Közlemények, 1971/2. 6. Bárányi Sándor : A Velencei-tó hidrológiai jellemzői. Tanulmányok és kutatási eredmények 41. sz. VITUKI, Budapest, 1973. 7. Felföldy Lajos: A Velencei-tó vízminőségi vizsgálata. VITUKI, Budapest, 1971. Témaszám: III—1,2.4. 8. Velence-tavi Fejlesztési Program. ÉVM—VATTI, Budapest, 1970. 9. Szabó Ivánné: A területi vízgazdálkodás-fejlesztesi tervezés tapasztalatai és jövőbeni útja. Hidrológiai Közlöny, 1973. 12. sz. 10. V. Nagy I. és Kór is K. : A Velencei-tó vízgazdálkodásának vizsgálata. BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Intézet, Budapest, 1971. Témaszám: 27/1971. 11. Akantisz Zsuzsa: A Velencei-tó vízminőségének javítása. VITUKI, Budapest, 1971. Témaszám: III.3.5. Ifi.