Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A Vedencei-tó és üdülőkörzete 635 A tó vizének évi középhőmérséklete 10,8 °C (1951 — 1970). Üdülési, fürdési szempontból a hazai állóvizeink közül a Velencei-tó rendelkezik a legjobb vízhőmérsékleti adottságokkal. A tavon belül a vízminőségi jellemzők, átlátszóság, stb. tájanként, tisztásonként változik. Főbb jellemzők szélső értékei: Összes sótartalom 800—1800 mg/liter között Ca-ion-tartalom 20—35 lebegőanyag-tartalom 10—200 ,, ,, kémiai oxigénigény KOI sM n 10—56 ,, ,, átlátszóság (Secchi-féle) 30—200 cm A kémiai és biológiai jellemzők a tóban természetesen térben és időben változnak [7]. 1. A Velencei-tavi fejlesztés társadalmi igényei A tó üdülési hasznosítása — főleg a déli parton — az 1930-as években kezdődött, és fejlődése a háborús kényszerszünet ntán is csak kismértékű volt. A Velencei-tavi Intéző Bizottság (a továbbiakban Intéző Bizottság, VIB) 1957-ben történt megalakulásával azonban kezdetét vette az üdülőterület fejlesztésének tervszerű előkészítése. A Velencei-tó környékének fejlődése és az egész tájegységen belül az üdülési és idegenforgalmi igények nagymértékű növekedése regionális rendezési terv kidolgozását igényelte. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium az érdekelt tárcákkal és országos hatáskörű szervekkel együttműködve elkészíttette a Velencei-tó és környékének üdülőfejlesztési regionális tervét, amelyet a kormány 1009/1969. (III. 28.) számú határozatával jóváhagyott. A kormányharározat az adottságokból kiindulva rögzítette a távlati üdülési igényeket. Az 1965. évi tényadatokból a terv ciklusonkénti idényen belüli átlagos létszámadatok, amelyeket a Velenceitavi üdülőkörzetben a tervezésnél kiindulásként használnak, az I. táblázat szerint alakulnak. A Velencei-tavi tájegység szerepköre túlnő a regionális kereteken, jelentősége országosan és nemzetközi viszonylatban sem elhanyagolható. A főváros közelsége, a jó közlekedési lehetőségek és természeti adottságok folytán az egyre növekvő hazai és külföldi üdülési, vízisport igényekkel a tó — a természetes állóvizek sorában — a második helyre kerül és csak a Balaton előzi meg. 3 I. táblázat Üdülök idényen belüli átlagos létszáma fivek 1965 1970 197-5 I 1980 1990 Állandó lakos Tartósan üdülők Hétvégén üdülők Összesen: 16 120 8 600 10 000 17 000 16 000 13 000 18 000 24 500 15 500 21 800 41 100 31 000 32 540 63 800 42 500 Állandó lakos Tartósan üdülők Hétvégén üdülők Összesen: 34 720 46 000 58 000 93 000 138 840 Növekedés ötévenként 11 380 12 000 35 900 44 940 3 Az üdülési igény meghatározásának realitását igazolják a legutóbbi adatok is. melyek szerint a Velencei-ló partján az elmúlt hat évben a külföldi vendégek száma egy idényben 2,5-szeresére nőtt, és az összvendégszám is közel 100 %-kal növekedet t. 1973-ban az összes bejelentet t — hazai és külföldi — vendégéjszakák száma összesen 56 982 volt, és 1974 nyarán a hétvégeken tapasztalható látogatottság is egészen kiugró rendkívüli értéket mutat.
