Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A Velencei-tó hidrológiai jellemzői 625 III. táblázat Hidrológiai adatok a Velencei-tó vízgyűjtőjéről Tényezők (időszak) Mértékegység Havi átlag Sokévi Tényezők (időszak) Mértékegység I. II. Ш. IV. V. VI. vn. VIII. IX. X. XI. XII. átlag A vízgyűjtőre liulló csapadék (1932—1970) mm 36 42 36 43 65 72 59 58 42 51 68 48 620 A Császárvíz vízhozama Pákozdnál (1952—1970) m 3/s 0,57 0,66 0,90 0,90 0,23 0,43 0,15 0,14 0,16 0,22 0,34 0,46 0,38 Vízállás az agárdi vízmércén (1932—1970) cm 139 145 157 159 154 150 142 133 125 122 128 133 140 Megjegyzés: A csapadék Pátka, Csákvár, Kápolnásnyék és Agárd állomásokon mért értékek átlaga. A Császárvíz vízhozama a Pákozd—Kisfaludpusztánál levő vízmérceszerelvényre vonatkozik. Az agárdi vízmérce „0" pont magassága 103,29 m A. f. A napi vízállásészlelések és évi 5—10 vízhozammérés adatai segítségével napi vízhozamstatisztikát készítettek [8]. A 111. táblázatban a havi közepes vízhozamok átlagait, a 2. ábrán pedig az évi közepes vízhozamok idősorát ismertetjük az 1952— 1970. évekre. A Császárvíz pákozdi szelvényére vonatkozó adatok a tó vízgyűjtőjének jelentős részéről történő lefolyásról tájékoztatnak. A vízgyűjtő többi részéről történő lefolyásra mérési adatok csak szórványosan vannak. A Császárvíz vízhozamadatai alapján egyszerűen arányszámok bevezetésével a teljes hozzáfolyás nem határozható meg, mivel a vízgyűjtő egyes részein a lefolyási viszonyok eltérőek. A lefolyással, illetve a tóba történő hozzáfolyással később foglalkozunk. A tó vízjárása A Velencei-tó vízállását Velence községnél 1931. júniusa óta naponta jegyzik [1]. A Vízrajzi Szolgálat Agárdnál 1933 óta és Dinnyés községnél 1936 óta végez vízállásészleléseket. 1944—1945-ben a háborús események miatt az észlelés több hónapig szünetelt. A korábbi évtizedekben és évszázadokban csak szórványos megfigyeléseket végeztek, ezek levéltári okmányokban, régi térképeken ma is fellelhetők. Levéltári feljegyzések szerint a tó 1866-ban kiszáradt. Bendefy László legújabb kutatásai szerint az elmúlt 1500 évben a Velencei-tó 14-szer száradt ki, mégpedig: 375., 484., 593-594., 678-681., 761-764., (?), 988., 1156., 1277., 1363., 1479., 1585., 1745. és 1866. években [9]. A tó kiszáradása részben aszályos időjárás, részben emberi beavatkozás következménye volt. Levéltári adatok és fellelhető nyomok szerint a Zámolyi-medencében a régmúlt századokban mesterséges tó volt. Ez a tó a Velencei-tótól jelentős vízelvonást eredményezett. Az elmúlt századokban a Császárvíz a Velencei-tó mellett a Nádas-tavat is táplálta. A Nádas-tavat a múlt század második felében lecsapolták. Ekkor a Császárvíznek új medret ástak és a Velencei-tóba vezették. 10 vízügyi Közlemények
