Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Bokor Mihály-Ivicsics Lajos: Az áramlástan szerepe a vízépítésben

562 Bokor M. és Ivicsics L. 13. ábra. A Hernád egyik hídja Рис. 13. Вид одного из мосток через р. Хернад Fig. 13. Un des ponts de la rivière Hernád A hídnak és környezetének vázlatos helyszínrajza a 14. ábrán látható. Erre rárajzoltuk a középvízi medernek és a magas növényzettől szabadon tartandó hullámtéri két sávnak azt a vonalát, amely mellett a híd környezetében az áram­lási viszonyok lényegesen kedvezőbbek lennének, mint a mostani állapotban. A 14. ábrán látható új vonalozás csak vázlat. Valóban kedvezőkké azonban csak akkor válnának az áramlási viszonyok, ha a híd tengelyének, vagy a pillérek ten­gelyének irányát megváltoztatnák. Ez azonban most már nagyon költséges lenne. A fentebbiekben néhány híd, illetőleg a hidakat környező mederszakasz áram­lástani hiányosságait ismertettük. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy elret­tentő példaként kiválasztottuk azt a néhányat, amely vagy amelynek környezete áramlástanilag kifogásolható. Sokkal nehezebb lenne — minthogy számuk igen kicsiny — az áramlástanilag kevésbé kifogásolható hidakat kikeresni. Az áramlástani méretezés hiányosságai gyakran csak közvetve jelent­keznek. Pl. a nagyvizek nehezebben, magasabb vízállással folynak le, hosszabb ideig tart az árvédelmi készültség, nehezebb az árvédekezés, időnként megakad a zajló jég, a mederben helyenként kimélyülések, másutt zátonyok, feltöltő­dések, szigetek keletkeznek. Ez a közvetett hatás az egyik oka annak, hogy a tervező figyelme kevésbé fordult az áramlástani méretezés felé, szemben a sta­tikai, a szilárdságtani méretezéssel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom