Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Bokor Mihály-Ivicsics Lajos: Az áramlástan szerepe a vízépítésben

Az áramlástan szerepe a méretezésben 557 összege mind középvíz, mind pedig árvíz idején nagyobb, mint az 1. sz. híd hatékony nyílásszélességeinek összege, holott az 1. sz. hídnak mind az árvízi, mind pedig a középvízi összes szabad nyílása jóval nagyobb, mnt a 2. sz. hídé. Ez arra mutat, hogy ha a 2. sz. hidat építjük meg, ugyan azt a megengedett árvízi duzzasztást kisebb összes fesztávolságú hídszerkezet alkalmazásával tudjuk elérni, mint az 1. sz. híd esetén. Vagy más oldalról nézve: a 2. sz. híd ugyanazt az árvízi hozamot kisebb duzzasztással bocsátja át, mint az 1. sz. híd, annak ellenére, hogy az 1. sz. híd összes szabad nyílása nagyobb, mint a 2. sz. hídé. A hidak tervezésének áramlástani követelményeiről említettek nyilvánvalóaknak tűnnek, mégis a gyakorlatban — mind a tervezéskor, mind az építéskor és a fenntartáskor — számos áramlástani hiányosság fordul elő. Ezért az alábbiakban ezek közül ismertetünk néhányat. Az 5. ábrán a Tisza egyik hídja és a híd környéki hullámtérnek egy része látható. A hullámtér a bal parton viszonylag széles, ennek megfelelően a hidat nagy hullámtéri össz-nyílásméretűre építették. A hullámtéri nyílások vízátbocsátó képességét azonban a nyílások előtt levő sűrű, magas növényzet igen nagymértékben csökkenti. Az egyik külföldi hidraulikai laboratóriumban kísérletet, méréseket végeztek a hullámtéri növényzet sebességcsökkentő hatásának megállapítása céljából. Különböző, sűrűn, ritkábban álló növényzet hatását tanulmányozták, amikor is azt tapasztalták, hogy a magas növényzettel nem borított hullámtéren keletkező sebesség nagyságrendileg a tizedére csökkent akkor, amikor ugyanarra a hullámtérre növényzetet helyeztek. A sebességcsökkenés még nagyobb mértékű volt akkor, amikor a hullámtéren az erdőben aljnövényzet is volt. 7. ábra. A Hármas-Körös egyik hídja Рис. 7. Вид одного из мостов через р. Хармаш-Кёрёш Fig. 7. Un des ponts de la rivière Hármas-Körös