Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

4. füzet - Bokor Mihály-Ivicsics Lajos: Az áramlástan szerepe a vízépítésben

552 Bokor M. és Ivicsics L. A 2. ábrán a Dunának egy másik szakasza és a szakasz nagyvízi áramvonalai láthatók. Mindkét töltésöblözet esetében a töltés túlzottan hosszú. Jóval rövidebb árvédelmi töltéssel ugyanazt az eredményt lehetett volna elérni, vagyis az áramlástani méretezéssel fokozható lett volna az árvédelmi töltés megépítésének gazdaságossága. 2. Hidak áramlástani tervezése A hidakat, ha van a víz mozgását befolyásoló alkatrészük (pillérük), természetesen nemcsak szilárdságtanilag, hanem áramlástanilag is méretezni szükséges. Az áramlástani méretezés lényegében a hid tengelyének, a pillérek alakjának, számának és helyszínrajzi elrendezésének, továbbá a főági és a hullámtéri nyílások szélességének, helyének (helyszínrajzi eloszlásának) meghatározását, valamint a htd környezetében levő középvízi és nagyvízi meder (a hullámtéren levő növényzet) áramlástanilag kedvező alakítását jelenti. Hidak tervezésekor igtn gyakori az a törekvés, hogy a vízfolyást a lehető legkisebb össznyílású híddal úgy hidalják át, hogy a híd a hajózást ne nehezítse, ne akadályozza, szerkezetének alsó éle a mértékadó legnagyobb víz levonulásakor is meghatározott biztonsággal a vízszint felett legyen, és a méretezéskor figyelembe vett legnagyobb árvíz lefolyásakor se okozzon a megengedettnél nagyobb duzzasztást. A gazdaságos, céljának megfelelő híd tervezésekor az alábbi főbb áramlástani követelményeket kell kielégíteni: — A htd tengelye legyen merőleges a vízfolyás áramvonalaira, a medret lehetőleg annak megállapodott (inflexiós) szakaszán keresztezze. — A pillérek tengelye legyen párhuzamos a vízfolyás áramvonalaival, alakjuk pedig olyan, melynél az áramlási ellenállás lehetőleg kicsiny és a jég akadálytalan levonulását biztosítja. — Ha van, vagy a tervek szerint lesz a vízfolyásokon hajózás, a mederpillérek helyének meghatározásakor ki kell elégíteni a hajózás követelményeit. — A hullámtéri nyílásokat a hullámtér áramlási árnyékába helyezni nem szabad. — A középvízi, valamint a nagyvízi medernek a híd környezetében levő szakaszát úgy kell alakítani, hogy mind a középvízi, mind pedig a kisvízi és főképpen a nagyvízi áramvonalak a híd tengelyére merőlegesek, a pillérek tengelyével pedig párhuzamosak legyenek, és áramlási árnyékok a híd környezetében ne keletkezzenek. A 3. ábrán egy képzeletbeli vízfolyás középvtzi, valamint árvízi áramvonalai láthatók. Az ábrán ezeken kívül egy áramlástanilag hibásan és egy áramlástanilag jól elhelyezett híd helyszínrajzi vázlata is látható. Az áramlástanilag hibás híd a fentebb említett követelmények egyikét sem elégíti ki (kivéve bizonyos mértékig a hajózás követelményeit). Tengelye nem merőleges a vízfolyás sem árvízi, sem pedig középvízi áramvonalaira. A pillérek tengelye nem párhuzamos sem a középvízi, sem az árvízi áramvonalakkal, alakjuk nem áramvonalas. Mindhárom hullámtéri hídnyílás árvízi áramlási árnyékban van. A híd tengelyének ferdesége miatt mind a középvízi, mind pedig az árvízi valóságos átfolyási szelvény szélessége kisebb a liídpillérek közötti szabad nyílás