Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

478 Könyvismertetés A vízjárás szerepe a jégjelenségek alakulásában c. 5. fejezetben ismerteti a jégképződést és a jégjelenségek kialakulását a különböző vízállás illetve vízhozam függvényében. Megállapítja, hogy éppen a jeges időszak elején vannak a kisvíz hozamok, melyek a jégképződés és a különböző jégjelenségek kialakulására kedvező hatással vannak. A morfológiai viszonyok és az azt befolyásoló emberi beavatkozások hatása a jégzajlásra c. 6. fejezetben a morfológiai adottságok vizsgálatával és a folyócsatornázás hatásával foglalkozik. A jégjelenség változásait befolyásolják: az esésviszonyok, a kanyarulatok, a meder alakja, és beágyazódása, mellékágak működése, mellékfolyók. A folyócsatornázás, illetve duzzasztóművek beiktatása lényeges módosulást eredményez. A duzzasztott terek a tavakhoz hasonlóan viselkednek. Ezzel kapcsolatban a jég megjelenésére és a jég megszűnésére számítási módszert is közöl a könyv ebben a fejezetben. » A folyók és csatornák jégviszonyai c. 7. fejezetben a jégjelenségekre vonatkozó információs anyagot foglalja össze, majd a folyók és csatornák jégviszonyait jellemzi. A jégviszonyok alakulását az éghajlat, esésviszonyok, vízhozam, a meder méretei és kanyarulati viszonyai, valamint az emberi beavatkozások függvényében vizsgálja. Sorra veszi a Dunát, Rábát, Ipolyt, Drávát, Tiszát és mellékfolyóit. A Tisza és mellékfolyói közül a .Körös-rendszer emelendő ki, melynél a jégjelenségek élesebben mutatkoznak, mint az egyéb mellékfolyóknál, vagy éppen a Tiszánál. A Tiszára jellemző, hogy a mértékadó vízszintnél alacsonyabbak a jeges árvizek. A kisebb folyók és csatornák gyorsabban követik a hőmérséklet változását, ezért ezeknél gyakoribb az eljegesedés és veszélyes helyzetek is gyakrabban fordulnak elő. A jégmegfigyelő és jégjelentő szolgálat c. 8. fejezet a szolgálat szervezetét, a jelentések módját és eszközeit mutatja be. A földi jégjelentő szolgálat a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (VITUKI) irányítása alatt áll, melyet a területi vízügyi igazgatóságok (VIZIG-ek) hírközlő eszközeivel támogatnak. A jégjelentő szolgálat munkáját mindazok a szervek munkája segíti, és egészíti ki, amelyek valamilyen formában kapcsolatban állnak azokkal a vízfolyásokkal, melyeknél a jéghelyzet alakulását figyelemmel kell kísérni. A jégjelentést, az észlelési időszakban, naponta táviratilag, a megadott jelkulcs segítségével adják. A nemzetközi kapcsolatok lehetővé teszik, hogy a szomszédos országoktól is kapjunk jelentést. Az előrejelzés jelenleg inkább csak tapasztalati adatokon alapuló becslés. A földi megfigyelést jól egészíti ki a légi megfigyelés, mely majdnem minden esetben a Vízügyi Szolgálat saját repülőiről (4 db) történik. Felhasználható az ÁBKSZ tulajdonában levő különleges KA —26. helikopterre szerelhető kabin is. Igen eredményesen használható a légi megfigyelés rögzítésére és értékelésére a képmagnetofon, mely szintén könnyen hozzáférhető az ÁBKSZ-nél. Az URH rádió segítségével szinte az ország egész területéről adható jelentés. Ez a rádióhálózat nélkülözhetetlen a jégtörés és jégrobbantás végrehajtásában is. Ma már Romániával és Jugoszláviával kötött megállapodások alapján a legfontosabb helyekről mindkét országból kaphatunk információt. Vezetékes hálózatunk a legfontosabb védvonalainkról juttatja el az információt a területi vízignek. Végül a napi jelentések készítésének módjáról és tartalmáról, valamint a felhasználható segédletekről tájékoztat. A jégvédelem szervezete c. 9. fejezet annak tagozódását, feladatait és a jégvédelemmel kapcsolatos rendeleteket, irányelveket tárgyalja. Tanácsi szervek a kezelésükbe utalt vízfolyásokon és csatornákon végzik ezirányú tevékenységüket a vízig szakmai irányítása mellett. A KPM és a NIM a kezelésükben levő műtárgyak jégvédelméről gondoskodnak. Minden esetben egyeztetni kell tevékenységüket a területi víziggel. A jégrobbantást végrehajtó szervek cím alatt ismerteti a fegyveres alakulatok jégrobbantó egységeinek és a polgári jégrobbantó járőrök (ÁBKSZ) igénybevételének módját. Meg van annak a lehetősége, hogy az összes szomszédos országgal együttműködjünk, ezt különböző megállapodások biztosítják. Végül a fejezet ismerteti a jég elleni védekezésre vonatkozó rendelkezéseket, irányelveket, útmutatókat és szabályzatokat. A jégvédelem módszerei c. 10. fejezet az eddigiekre támaszkodva a jégvédelem végrehajtását tárgyalja. Leszögezi, hogy a komplex folyószabályozásnak kell a legtöbbet nyújtani. Áz aktív védelem végrehajtásának alapja az operatív jégállapotíelderítés és mérés. Ismerteti ennek végrehajtását, létszámszükségletét és eszközeit.