Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK HAJÓZSILIPET HELYETTESÍTŐ „VÍZTOLÓ PAJZS" Ismerteti: KONTUR GYÖRGY 1 Aubert, J. : Ersatz von Schleusen durch das „Wasser­keil-Abstiegsbauwerk". Zeitschrift für Binnenschif­fahrt und Wasserstrassen, 1973 november (511 —519. old.) Az átzsilipelés céljára szolgáló víztoló pajzs újszerű megoldás a vízi utak hajó­közlekedésének biztosítására. Alkalmas a hajózsilipeket pótolni, ha az emelési ma­gasság nagy, és ezért a hajózsilipek költségesek lennének. Az 1. ábra А, В, С rajzai bemutatják a víztoló pajzs lényegét, amelyet függőleges falú, 1 — 5% lejtésű csatornaszakaszon helyeznek el. A csatornaszakasz két bögét köt össze. A felső főt egy kapu zárja el, míg az alsó vége szabadon csatlakozik az alsó bögéhez. A víztoló pajzsot a parton elhelyezett kocsi mozgatja felfelé vagy lefelé, és ezzel együtt a hajót, vagy liajóvonatot is. 1973 márciusában Dél-Franciaországban a Garonne oldalcsatornáján Montech­nél helyezték üzembe az első kísérleti pajzsot. B. A hajit a „vizes éken" úszva tolják felfelé. 1. ábra. A víztoló pajzs működésének vázlata 1. A csatornavízszintek közötti niagasságkülönbsé(j legyőzése A hajózsilipek építése a természetes vízi utakon 150 éves múltra tekint vissza, míg a mesterséges csatornákon ennél sokkal régebbre. Ilyen csatornákon a magasság­különbség legyőzése nélkülözhetetlenné tette a hajózó zsilipeket és ezt tartották az ideális megoldásnak. Csak amidőn az átzsilipelési időket teljes mértékben figye­lembe vették, tűntek elő a hajózsilipek sorozatánál előálló hátrányok. Ennek kikü­szöbölésére létesültek a különböző hajóemelők. 1 Kontur György oki. mérnök, OVH Árvízvédelmi és Belvízvédelmi Központi Szervezet (Budapest).

Next

/
Oldalképek
Tartalom