Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
45G Mester János Értékelés Az acélhajas beton főbb előnyei a következők: — elmarad a vasszerelés, — olyan esetekben, ahol a méretek csökkentése a vasszerelés szerkesztési szabályai miatt nem volt lehetséges, az acélhajas beton alkalmazása kedvező, — a repedésre való hajlam csökken, — nagyobb betonszilárdság érthető el és így a méretek csökkenthetők. A iőbb hátrányok : — költségesség; — méretezési eljárás és szerkesztési szabályok kidolgozatlansága, — több tervezési feladat csak kísérletek útján oldható meg, — tisztázatlan korróziós hajlam. Jelenleg egyértelműen a hátrányok vannak túlsúlyban, azonban figyelembe kell venni, hogy nagyrészük a technika fejlődésével felszámolható. Üj építőanyagról van szó, amelynek helyes alkalmazásához nemcsak gyakorlatra, hanem az új anyag természetéhez illeszkedő, azt figyelembe vevő tervezői szemléletre is szükség van. E pillanatban még nem lehet egyértelműen megállapítani, melyek lesznek felhasználásának legmegfelelőbb módjai és helyei, de valószínű, hogy az acélhajas beton nem annyira a beton és vasbeton jelenlegi alkalmazási területein fog nagyobbrészt tért hódítani, hanem teljesen új, eddigiektől eltérő felhasználási lehetőségeket fog teremteni, esetleg a vízépítés területén is. IRODALOM 1. Romualdi, J. P. —Balson, G. В.: Balmvior of Iieinforced Concrete Beams with Closely Spaced Reinforcement, ACI Journal, Proceedings V. 6. No. (J. 19Ü3. Junius, pp. 775—790. 2. We/ss, V.: Crack Development with Closely-Spaced Reinforcement and in Similar Materials, Cement and Concrete Research V. 3. pp. 189—205. 3. Evans, A. G.: Crack Propagation between Blocking Obstacles. Töréselméleti Konferdencia, München, 1973. 4. Ivanov, V. S. — Kopjev. J. M. — Busalov, J. E. : Besonderheiten der Deformation und des Bruches von Faserverstärkten Verbundwerkstoffen. Töréselméleti Konferencia, München, 1973. 5. Dixon, J. — Mayfield, В.: Concrete reinforced with fibrous wire, Concrete, 1971. március, pp. 73—76. 6. Snyder, M. J. — Lankard, D. R. : Factors Affecting the Flcxural Strength of Steel Fibrous Concrete, ACI Journal, 1972. február, pp. 96—100. 7. Romualdi, J. P.— Mandel, J. A. : Tensile Strength of Concrete Affected by Uniformly Distributed and Closely Spaced Short Lengths of Wire Reinforcement, ACI Journal, Proceedings V. 61. No. ti. 1964 június, pp. 657—671. 8. Sundara Raya Iyengar, K. T. —Wiswanatha, C. S. : Hozzászólás Wai-Fah Chen és J. L. Carson StressStrain Properties of Random Wire Reinforced Concrete c. cikkéhez. ACI Journal, 1972. június pp. 346—349. 9. Mayfield, В.— Zelly, В.: Steel fibre treatment to improve bonds, Concrete, 1973. március, pp. 35—37. 10. Fekete Tibor: Acélszálerősítésű betonszerkezetek szilárdsági vizsgálata. A BME Közlekedésmérnöki Karának Mechanikai Tanszékén készült tanulmány. Sleel-fibre concrete By Mester, J. Civ. Engr. Starting from data published in the professional literature listed in the references, as well as from experiments conducted in Hungary, the theory of "steel-fibre" concrete (Chapter 1), the quality characteristics of the matrix material (Chapter 2), the manufacture thereof (Chapter 3) and the evaluation of behaviour (Chapter 4) are described. "Steel-fibre" concrete is a typical kind of densely reinforced concrete structures produced by adding predetermined amounts of short steel wire cuttings of specified size and quality to the concrete, with the aim of improving some of the familiar poor properties thereof. This will reduce the sensitivity to cracking and increase the strength of the concrete matrix. The initial results have prompted further research so that by now, after 10 years, steel-fibre concrete is expected to find wider applications in the construction industry also for hydrotechnical structure. The strength of the matrix is plotted against the length and amount of fibres in Fig. 1.
