Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

45G Mester János az azonos minőségű betonhoz képest a legnagyobb szilárdságnövekedést 0,018" (0,456 mm) átmérőjű és 1" (25,4 mm) hosszúságúszállal lehetett elérni. Vizsgálataik eredményét a 2. ábra mutatja be. A legnagyobb, 90%-os szilárdságnövekedést tehát a 6 súlyszázalékban adagolt, 0,456 mm átmérőjű és 25,4 mm hosszúságú szállal érték el. A kimutatott 90%-os szilárdságnövekedés egyébként lényegesen nagyobb annál, ami Romualdi és Batson, illetve Dixon és Mayfield eredményei alapján elvárható volt, ezért még maguk a szerzők is további vizsgálatokat tartanak szükségesnek az ellentmondások tisztázása érdekében. Szálátméró - 0,018 © Jel Szál súly % » к о • 2 4 e в » к о • 2 4 e в I 1 УК.4341 © 0 _ 1,0 t 1,5 ?,0 •• (Q'Â szal hosszúsága (hüvelykben) 2. ábra. A mátrix szilárdságának, továbbá a szál hosszúságának és mennyiségének kapcsolata Fig. 2. The influence of fibre length and quantity on the strength of the matrix. 1= ratio of strength gain, 2 = fibre length, inches, 3 = fibre diameter Fig. 2. Corrélation entre la résistance de la matrice, ainsi que de la longueur du fil et de sa quan tité. 1 = taux d'augmentation de la résistance; 2 = longueur du fil en pouce A szálátmérő a szál merevségével van összefüggésben: minél vastagabb a szál, annál merevebb és egyben annál nehezebben dolgozható be : a 0,6 mm feletti átmérőjű szálak a bedolgozás, keverés közben csomósodnak. A megfelelő átmérőtartomány tehát viszonylag elég szűk: 0,4—0,6 mm között mozog, de nem lehetetlen, hogy újabb és jobb bedolgozási módok kifejlesztésével növelhető lesz. A szál a bedolgozhatóságának könnyítése érdekében azonban a 0,1 — 0,3 mm körüli átmérőjű szálak már annyira puhák, hogy szállítás közben összecsomósodnak, filcesednek és ebben az állapotban a betonba kerülve annak fészkesedését idézik elő. Ami a szálak minőségét illeti, a vizsgálatok azt mutatták, hogy a nagy szilárdságú acélok alkalmazása nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; az ötvözetlen acélokból készített szálak felhasználásával készített matrix nagyobb szilárdságot mutatott fel. A jelenség azzal magyarázható, hogy a matrix törése a szálak kíhúzódása árán jön létre, tehát a betonhoz való tapadás fontosabb, mint a szál szakítószilárdsága. Az ötvözetlen acélok rozsdásodásra hajlamos, durvább felülete ezért kedvezőbb a nagyobb szilárdságú, ötvözött acélokból készítetteknél. Van azonban érv a nagyobb szilárdságú acélok mellett is. Az acélhajas beton mindig pórusosabb, mint a hagyományos vasbeton vagy beton, ezért a benne elhelyezkedő szálak a külső talajvízzel könnyebben érintkezésbe kerülnek és így könnyebben is rozsdásodnak, ami végül is idő előtti tönkremenetelt okoz. Ez a veszély a korróziónak jobban ellenálló, ötvözött acél alkalmazását sugallja. Arra vonatkozóan viszont semmi tapasztalat még nincs, hogy a nagyobb mérvű pórusosság milyen korróziós veszélyt jelent, illetve, hogy azt