Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése

A felszíni lefolyás vizsgálata 39 A 26. egyenlet, szemben a 19. egyenletben adott formulával, kétszeresen exponenciális, mert a vizsgálatok szerint az említett szelvényben a vízhozamok logaritmusának sorát lehetett exponenciális görbével közelíteni. így a bemutatott példa egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy az alaphozam csökkenése nem egyszerű kiürülési folyamat, a természeti adottságok összetett volna miatt minden szelvényben részletes vizsgálattal kell meghatároznunk az alaphozam időbeli változását legjobban közelítő függvényformát. Fontos azonban, hogy folytassuk a folyó és a talajvíz közötti egymásrahatás kutatását. Ezt szolgálhatják a folyón egymást követő szelvényekben egyidejűleg végrehajtott vízhozammérések. Ha ezeket a méréseket a folyó különböző vízállásaihoz rendelve és különböző áramlási állapot (áradás, tetőzés, apadás) kialakulásakor hajtjuk végre, olyan adatsort kapunk, amely tájékoztat a vizsgált szakaszon különféle helyzetben beáramló vagy szivárgó vízhozamról. Ez az adatsor pedig lehetővé teszi az egyes szakaszon kialakuló egymásrahatás paramétereinek meghatározását. b) A párolgás szerepe az alapvízhozam alakulásában Annak szemléltetésére, hogy az alaphozam alakulását néha nem várt hatások befolyásolják, kiegészítésül ismertetjük egy vizsgálatsorozat eredményeit (Kovács, 16. ábra. A Köszörű-patak vízhozamsorának alakulása 1961 és 1962 nyarán Fig. 16. Streamflow record for the Köszörű Creek in the years 1961 and 1962. 1 = rainfall, 2 = temperature, 3 = streamflow Fig. 16. Développement de la série des débits du ruisseau Köszörű en 1961 et 1962. 1 = la précipitation; 2 = température; 3 — débit