Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
434 Zalánffy László hengert nem tudtuk használni. Itt a szabványos 40 mm átmérőjű hengerbe vettünk mintát és a többi adatot ennek alapján a laboratóriumban határoztuk meg. Többek között ilyen volt a 13. sorszámú esőztető módon öntözött agyagtalaj Hajdúszoboszló határában. A laboratóriumi vizsgálatokat a talajmechanikai vizsgálatok módszerével a szokásos módon, a jelenlegi szabványok szerint végeztük. A vizsgálatok eredményeit a II. táblázatminta szerint foglaltam össze. A plasztikus és folyási határok meghatározása alapján számított plasztikus index (I p) megadta a talaj milyenségét és közvetve a talajszemcsék fajsúlyát. A fajsúly (s p/cm 3) és a száraz térfogatsúly (>•„ p/cm 3) ismeretében az e = s/y 0—1 összefüggés alapján számítottam a hézagtényezőt. A 21 — 24 számú homoktalajokat az 50%-hoz tartozó szemcseátmérővel és az egyenlőtlenségi együtthatóval (U) jellemeztem. A fenti módon kapott adatokat az 1. ábrán tüntettem fel. A függőleges koordináta a hézagtényező, a vízszintes a plasztikus index. A plasztikus indexszel nem jellemezhető homoktalajokat a - 1 helyen tüntettem fel. A különböző művelési módokat a jelmagyarázat tartalmazza. A mérési adatok elhelyezkedése mutatja azt az ismert megállapítást, hogy kötöttebb talajok hézagtényezője nagyobb határok között változhat, míg homok"talajok hézagtényezőjének változása sokkal kisebb. A dolog természetéből kifolyólag az adatok szórtak, de éppen ez jellemző rájuk. Elég határozottan behúzhatjuk a grafikonban szaggatott vonallal feltüntetett két egyenest, mely a pontokat három csoportra bontja: — A felső vonal felett vannak a leglazább állapotban levő szántott talajok, rövidebb (néhány nap) vagy hosszabb (néhány hét) idővel a legutolsó szántás után. — Az alsó vonal alatt vannak azok a talajok, melyeket több mint egy éve talajművelő géppel nem lazítottak fel. Ilyenek a tarló, legelő, több éves lucerna, fasor, árokpart. Itt találhatjuk az esőztető módon öntözött kötött talajt is, ami mutatja az esőztető öntözési mód szerkezetromboló hatását. II. táblázat Talajminták laboratóriumi vizsgálatának eredménvei (Minta) A talajminta jellemzői V Gn n w 0 s e W L Wp Ip D m и száma dm 3 kp p/cm 3 % kp p/cm 3 p/cm 3 % % 1 7,98 13,85 1,73 13,9 12,18 1,52 2,70 0,78 43,0 27,0 1,82 16,0 _ о 10,60 11,38 1,07 11,4 10,20 0,96 2,70 1,81 43,9 29,0 2,17 14,9 — — 3 8,00 11,70 1,46 22,2 9,55 1,19 2,75 1,31 55,6 29,3 1,27 26,3 — — 12* 1,58 12,1 1,41 2,70 0,92 42,2 21,5 1,45 20,7 13* — — 1,82 14,1 — 1,59 2,70 0,70 42,2 21,5 1,36 20,7 — — 14" 5,77 6,63 1,15 16,6 5,69 0,99 2,75 1,79 50,0 21,6 1,18 28,4 —• •— 21 4,94 7,30 1,48 1,4 7,19 1,46 2,65 0,82 _ 0,20 2,8 22 4,55 6,86 1,51 4,9 6,54 1,44 2,65 0,84 — — — — 0,20 2,8 23 4,40 7,26 1,65 5,6 6,88 1,56 2,65 0,70 — — — — 0,20 2,9 24 2,04 3,81 1,86 4,7 3,64 1,78 2,65 0,49 — — — — 0,20 2,9 * magmtnta
