Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK, BESZÁMOLÓK Rovatvezető: DR. STAROSOLSZKY ÖDÖN TALA JLAZULÁS FIGYELEMBEVÉTELE A MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK SZINTEZÉSÉNÉL ZALÁNFFY LÁSZLÓ

1 A mezőgazdaság fejlesztése szükségessé teszi az öntözéses területek növelését. A távlati fejlesztési tervek szerint a következő 15 évben építendő öntözőtelepek 40%-át felületi öntözésre rendezik be. Ez azt jelenti, hogy a következő 15 évben évente kb. 10 000 ha területet kell felületi öntözésre berendezni. Korszerű nagyüzemi gazdálkodás esetén a felületi öntözést csakis tereprendezett táblákon lehet megvalósítani. Ezért az évenkénti 10 000 ha felületi öntözőtelep létesítése egyben Í0 000 ha öntözési célú tereprendezési munkát is jelent. A felületi öntözés nagyüzemi módon való végrehajtása megköveteli, hogy a műterep magassága ±2 — 3 cm pontossággal közelítse meg a terv szerintit. Ez a géppel végzendő földmunka kivitelezési pontosságának határán van, ami igen pontos tervezést és földmunkát követel. A tervezés alapja a legalább 20 X 20 méteres hálózati pontokat tartalmazó helyszínrajz, melyen a pontok magassága 1 cm pontossággal van feltüntetve. A felmérést mezőgazdasági művelés alatt levő táblákon végezzük. Az egyes táblák talaja azonban a művelési módoktól függően más-más tömörségi állapotban van, így a több táblát tartalmazó helyszínrajz magassági adatai nem egyformán jellemzik a terep magasságát. Területszintezést végző földmérők ismerik ezt a jelenséget. A szerző tiszántúli kötött talajoknál, ősgyep friss felszántásánál, 10 cm-t jóval meghaladó értéket is tapasztalt. Kisméretű földmedrű csatornák építésénél ez a jelenség számottevő, öntözési célú tereprendezéseknél pedig a végzett földmunkát elfogadhatatlanná teheti. Ezt tapasztalta a szerző Hajdúszoboszló és Pöspökladány községekben végzett tereprendezéseknél. A jelenséget mások is tapasztalták, ellenük a „helyszíni művezetés" címén építés közben végzett újbóli felméréssel és áttervezéssel védekeztek. Az ezzel járó földmunkatöbblet szélsőséges esetben 40% is lehet. A különböző tömörség miatti magasságkülönbség nem okozna a tervezett földmunkában hibát, ha az öntözőtelep táblái azonosak lennének a megelőző gazdálkodás tábláival. Az öntözőtelep létesítésekor azonban rendszerint új táblásítást is tervezünk a végzendő földmunka csökkentése céljából. Az új tábla területén felvételkor még a régi táblásítás szerint több tábla is lehet, ezeknek különböző művelési módjával és talajtömörségével. Az új tábla tereprendezési tervének készítésekor kívánatos lenne, hogy a területfelvétel adatai azonos tömörségű talaj felszínére vonatkozzanak. Ásványi kultúrtalajok térfogatsúlyára vonatkozólag van néhány adatunk (Lásd: Mezőgazdaságtan. Országos Vízügyi Főigazgatóság Bp. 1962. Mezőgazdasági Mérnöktovábbképző Intézet. 109 — 110 old.) E szerint „A tömődött természetes talaj térfogatsúlya 1,7—1,8 tonna/m

3. A jól művelt és már ülepedett kultúrtalaj térfogatsúlya 1,3 tonna/m

3 ... A frissen szántott talaj térfogatsúlya 0,8 — 0,9 tonna/m

3". Ezek az adatok csak hozzávetőlegesek, nem tartalmazzák pl. a talaj minőségét sem, pedig annak a tömörödésre, illetve fellazulásra lényeges hatása van. Annak megismerése céljából, hogy különböző talajokon a különböző művelési módok hogyan változtatják meg a talaj tömörségét és ezzel együtt felszínének magasságát, méréseket végeztem. A mérések során meghatároztam a talaj milyenségét és természetes állapotában a hézagtényezőjét. A mintákat a Tiszántúlon és a Dunántúlon vettem, különböző minőségű talajokból, egy-egy talajból több mintát, különböző mezőgazdasági művelésű állapotban. Ebből a célból a mintákat a tábla határá1 Zalánffy László oki. mérnök, BME. Vízgazdálkodási Főiskolai Kar (Baja).