Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

Ligeti L.: Keszthely és a Balaton 429 paramétereit az OVH — MÉM együttes utasítással lenne célszerű szabályozni. Kedvező lenne azonban a mechanikai hínárirtás mielőbbi bevezetése, továbbá el kellene érni azt — szükség esetén megfelelő hatósági intézkedésekkel — hogy a nádterületek tulajdonosai minden évben rendszeresen termeljék a beérett nádat. A legnehezebb a partszabáhjozás műszaki-gazdaági szempontból egyaránt helyes módját meghatározni. Vízügyi és üdülőterület-fejlesztési érdekek figyelembevételével határozták meg a fejlesztési tervek alapját is képező szabályozási vonalat és módszert, amely szerint a D-i parton a jelenlegi partvonaltól általában 150 — 200 m-re a víz felé alakítják ki a végleges partvonalat. Kétségtelen, hogy ez a módszer gazdaságosan egyezteti össze a vízügyi feladatokat az üdülőterületek fejlesztési lehetőségéve). Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a feltöltött területek hasznosítása, a közművesítés költségei és időigénye miatt, ezzel a módszerrel még az ezredfordulóig sem fejezhető be a Balaton szabályozása. Elsősorban gazdasági okok miatt vizsgálat tárgya egy alternatív program kidolgozása. A jelenleg alkalmazott módszer szerint, még további mintegy 70 km partvédőmüvet kellene kiépíteni, amelynek költségigénye leltöltéssel együtt 1400 millió Ft-ra becsülhető, ezen túlmenően ennek kapcsán hasonló nagyságrendű közművesítési igény is jelentkezik. Bár az építési kapacitás rendelkezésre áll, és ezzel a módszerrel a feliszapolódás is ellensúlyozható, anyagi okok miatt a megfelelő ütemű folyamatos építésre nincs biztosíték. Végezetül meg kell állapítani, hogy korántsem olyan aggasztó a Balaton feliszapolódásának mértéke, mint az a köztudatban elterjedt. Igaz, hogy a Balaton medrébe jutó és az ott keletkező üledék a tó egész felületére számítva átlag 0,45 mm körül van, azonban jelenleg a partszabályozások és a Sió vízeresztések következtében kereken 825 ezer m

3 iszapot távolítunk el évente, ami az egész tó felületére átszámítva 1,37 mm-t jelent. Ennek figyelembevételével jelenleg egy év alatt mintegy 3 év iszaptermését ellensúlyozzuk a vízügyi munkákkal, így végeredményben átlag 0,9 átlagos mélyülés számolható. Amennyiben a partszabályozás, ill. a mederkotrás ütemét csökkentjük, ez az arány romlik ugyan, de egyéb intézkedésekkel a tóba jutó hordalék mennyisége is lényegesen csökkenthető. Visszatérve a Keszthelyi-öböl helyzetére, meg kell állapítani, hogy a műszaki és gazdasági szempontból is megfelelő beavatkozás a folyamatban levő tudományos kutatások eredményeitől függ. Áramlásszabályozási lehetőség hiányában, vagy kiegészítő céllal azonban számolni kell azzal, hogy szükség esetén 30 — 50 évenként mederkotrással kell az üdülési igényeket kielégíteni, ill. a lerakódó iszapréteget eltávolítani. Ha a jelenlegi 1 mm/év átlagértékkel számolunk az öböl feliszapolódásánál, az azt jelenti, hogy 50 év alatt 5 cm iszapréteg rakódik le, amelynek eltávolításához 2,5 km hosszú part mentén 400 m szélességben 50 ezer m

3 mederkotrást kell elvégezni. Ennek költsége kereken 2 millió Ft-ra tehető. Egy évre átszámítva ez mindössze 40 ezer Ft átlagos kiadást jelent, eredménye pedig egyértelműen és a szükséges helyen jelentkezik. LIGETI lASZIÜ VÁLASZA ; Szappanos Zoltán hozzászólására A hozzászólás érdemi részéhez az alábbi megjegyzéseket fűzöm : 1. A cikk nem tartalmaz költségadatokat, és csupán elvi megoldást javasol. Arra sem vállalkozik, hogy bármilyen méreteket rögzítsen (pl. a feltöltés szélessége, a sarkantyúk pontos hossza és szelvénye stb.), hiszen nem tanulmányterv szintű, így arra sem vállalkozik, hogy áramlási sebességet, vagy a feliszapolódás mértékének módosulását számszerűsítse. A cikk kizárólag arra szorítkozik, hogy három intézmény (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, VITUKI, a Tihanyi Biológiai Intézet és a Balatoni Vízügyi Kirendeltség, BVK) külön-külön végzett megfigyeléseit összefoglalja, azokat a 4. ábrán összegezze, és — mivel azokban ellentmondást nem talál — elvi következtetéseket vonjon le belőlük a fő áramlási jelenségekre vonatkozólag. A jelenségek bonyolultsága miatt, amit a hozzászólás is hangsúlyoz, arra sem