Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

3. füzet - Ligeti László: Keszthely és a Balaton

Ligeti L.: Keszthely és a Balaton 423 A partvédművekkel kiépített szakaszok előteréből nem lehet addig a nádasokat eltávolítani, míg a Biidös-árok és a Vágóhidi-árok szennyezettségét meg nem szüntetik. Ugyanis az áramlások az intenzíven szennyezett vizet éppen a szállodák és a fürdő területére sodornák (3. ábra). így a nádasok szűrő és biológiai tisztító hatása jelenleg fontos követelmény, ez viszont semlegesíti a parvédművek aktív szerepét a vízmozgásban. A helyzetet tovább rontja az építészetileg igényelt sziget közelsége a kiépített parthoz, melyen van mód változtatni. Mindezen negatív tényezőket tovább fokozza a kikötő-móló zárt sarkantyúként működő létesítménye, melynek negatív hatása az előbbi tényezők megszűnte után is fennáll. A mólót megfelelő méretű nyílásokkal át kell törni, mint ahogy ez a Szigetstrandnál már korábban megtörtént. Ebben az esetben viszont a 11 — 111. ütem előtti szakasz partvédművét meg kell építeni és az előtte levő nádast kiirtani, mert ellenkező esetben annak torlóhatása folytán a strand terület feliszapolódása felgyorsulhat. Elengedhetetlen feltétele a további patrendezésnek az előzőkhöz hasonlóan, az iszapcsapdák folyamatos elkészítése, melyekkel az elmúlt időszakban igen kedvező tapasztalatokat nyertünk. Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk, melynek szellemében végeztük az eddigi partszabályozásokat, javítani lehet Keszthely város központjának helyzetét (10. ábra) addig, míg esetleges nagyobb beavatkozásokra sor kerülhet. Az sem vitatható ezután, hogy amennyiben Keszthely városa a Balaton generális problémáinak megoldását elősegíti, automatikusan saját helyzetén is javít. I В О D Л Т. о М 1. A Balaton vízlengései, víztükör kilendülései, a hullámzás, áramlás és pari vonal-alakulás összefüggései. VITUKI összefoglaló jelentés az 1961—1971. között Ili.1.2—3. témaszámú kutatásairól. 2. Muszkalag László: Л Balaton hossz- és keresztirányú kilendülésének mértéke. Hidrológiai Közlöm], 1966. 11. sz. 3. Kránicz László: A hullámzásmérés módszerei és műszerei. VITUKI 1960. évi beszámoló. 4. Ponyi Jenő, Oláh János, Frankó András: Szervesanvag és baktérium megoszlása a Balaton nyíltvizének felső üledékében. Annal, fíiol. Tihany, 39/141—148. Hungary 1972. 5. Csongrády Kornél: Л Keszthelyi-öböl part kialakításának kismintavizsgálata. Budapesti Műszaki Egyetem, Vízépítési Tanszék, 19C9. 6. Bórbás Vince: A Balaton flórája, 11. szakasz. Balaton Tudományos Tanulmányozásának Eredményei. Budapest, 1900. 7. Ligeti László: A Balaton elhinarasodásának műszaki vonatkozásai és a védekezés lehetősége. Vízgazdálkodás, 6/1966. nov.—

dec. 182—185. 8. Ligeti László—Sági. K. : Adatok a Keszthelvi-öböl feltöltődésének kérdéséhez, Vízgazdálkodás, 2/19Ü2 p. 51—54. 9. A Balaton feliszapolódásával kapcsolatos kutatások 1963—04. Kézirat: VITUKI 19G6. Szerkesztő: Szesztay Károly. 10. Muszkalay L.—Starosotszky Ö.: A szél hatására létrejövő mozgások a Balatonon. Hidrológiai Közlöny, 44. évf. 8. szám. 11. Szesztay Károly: A Keszthelyi-öböl feliszapolódára, VITUKI kiadvány, 1961. Keszthely and Lake Ilalaton By I.igeti, L. Civ. Engr. The town ol Keszthely is situated at the end of the similarly named bay, in the south-western corner of Lake Balaton ( Fig. 1 ), which has a surface area of round 600 sq.km at a length of 70 km. Both the town and the bay have played important roles in the course of history, with several traffic routes converging upon Keszthely. The town continued to play this role up to the end of the 19th century, when the Zala River to the west of the town was regulated and marshes of Kisbalaton reclaimed.