Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése
30 Dr. Kovács György nül megelőző adatsorokból esetről esetre újra számítani kell az optimális válaszfüggvényt. Ha ebben az ún. tanuló időszakban a meteorológiai helyzet és a vízgyűjtő állapota nem tért el lényegesen az előrejelzéssel átfogott periódustól, az előrejelző-függvény jól jellemzi a lefolyási helyzetet, a módszer tehát minden vizsgálathoz a közvetlenül megelőző állapot által befolyásolt lefolyási tényezőt határozza meg és vonja be a vizsgálatba. Az eljárás megbízhatóságát jól jelzi egy, a Pamlényi-patakon levonult kettős árhullám előrejelzett és tényleges vízhozamsorának összehasonlítása (10. ábra). -Q «J ttj G - г Ír 11 a, Mért lefolyás (?) Számított lefolyás (?) 0 10 20 31 napQ) 1970. VIII. 10. ábra. Mért és számított árhullámkép összehasonlítása (Szöllősy—Nagy nyomán ) Fig. 10. Comparison of observed, and theoretical flood hydrograph. 1 = rainfall, 2 = runoff, 3 — time ( days), 4 = observed runoff, 5 = theoretical runoff Fig. 10. Comparaison des hydrogrammes mesurés et calculés. 1 = précipitations ; 2 = écoulement; 3 = temps (jours); 4 = écoulement mesuré; 5 = écoulement calculé b) A modellek optimalizálásának kérdése Már az előző pontban is felmerült a modell optimalizálásának fontossága, az az igény tehát, hogy vizsgáljuk, a lehetséges operációk közül melyikkel, illetőleg egy meghatározott rendszer esetében az abban szereplő paraméterek milyen kombinációjával közelíti meg a modell outputja legjobban a tényleges vízhozamsort. A kérdés elemzése tehát nemcsak az említett eset jellemzője, nemcsak a legjobb egységnyi árhullámkép kiválasztásának eszköze, hanem fontos szerepe minden determinisztikus vagy sztochasztikus modell megbízhatóságának megítélésében, alkalmazhatóságának igazolásában. Mint ismeretes, a számítás pontosságának eldöntésére, a modellel elkövetett hiba nagyságának jellemzésére az általában elfogadott módszer a legkisebb négyzetek elvének alkalmazása, annak meghatározása tehát, hogy a mért és számított vízhozamok különbségének (q t—r négyzeteiből alkotott összeg — viszonyítva az átlagos vízhozam négyzetének és az árhullám időtengely irányú alaphosz szának szorzatához (nq~~) — mikor válik minimálissá F /= 1 (24) Figyelemre méltó azonban az az NHD Magyar Nemzeti Bizottságában fel-