Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

326 Balogh J.—Tóth G. Ilyen próbálkozások Magyarországon is voltak a Mezőgépfejlesztő Intézetben (MEF1) és a Szőlészeti Kutató Intézetben (SzKI), de a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Vízgazdálkodási Tanszék véleménye szerint, megfelelő magyar csepegtetőtesteket kialakítani még nem sikerült. A vizsgálatok során, a hazánkba bekerült csepegtetőtestek közül az ausztrál és az izraeli csepegtetőtestek megfelelőnek mutatkoztak. Az olasz gyártmányok vizsgálatára 1973-ban került sor a VITUKI-ban. Az ausztrál gyártmányok és a Tarealon 1971-ben alkalmazott csepegtetőtestek az említett vizsgálattal megállapított vízhozamgörbéit a 0. ábrán közöljük. (Megjegyezzük, hogy szükségesnek tartottuk volna a kisebb, 3 m alatti tartományban történő vizsgálatokat is. A VITUKI-ban jelenleg folynak az ilyen irányú mérések.) A csepegtető szárnyak vízellátását és az adott határok közötti nyomást biztosító tartályok Gödöllőn egyszerű szerkezet segítségével önműködőek. A Gödöllőn vizsgált berendezés automatikája egyszerű és biztonságos, a követelményeknek megfelel. A tartályok felső szintjének magassága 1,5 — 2,0 m, ürülési szintjük 1,2 — 1,5 m. A tartályok a t+T időtartam alatti, szabályozható megtelésükkel és ürülésiik kel a q töltő vízhozamot, időszakos Q kiömlési (öntöző) vízhozammá alakítják át. A folyamatot a 7. ábra mutatja be. E szerint Q = Í(I-4). A Gödöllőn vizsgált üzemformában a tartályok hosszabb telítési idejét követően a kiürülés néhány perc alatt bekövetkezik. A kezdőnyomás (H) változását az egymást követő töltések és ürítések, vagyis a napi vagy két-három naponkénti öntözés r időtartama alatt a 7. ábra szemlélteti. 7. ábra. Kezdőnyomás változása az öntözés időtartama alatt Fig. 7. Changement de la pression initiale pendant la durée de l'irrigation. 1 = pression initiale; 2 = durée b) Nyomásveszleségek és a vízelosztás egyenletessége A csepegtetőszárnyak mentén — azonos ellenállású (nyílású) csepegtetőtestek esetében — az egyenletes vízelosztás érdekében a nyomásnak lehetőleg egyformának kell lennie. A nyomásveszteség a csepegtetőszárnyon nem haladhatja meg általában a kezdőnyomás 10—15%-át, szélső esetben a 20%-át, ha tekintetbe vesszük, hogy a kezdőnyomás is változik. Változó ellenállású csepegtetőtestek esetében pedig változó ellenállással kiegyenlíthető nyomás értékével növekszik az eltűrhető nyomásveszteség szélső határa. A nyomásveszteségekre és a csepegtetőszárny hosszában az egyes csepegtetőtestek vízszállítására a Blass-Netafim típusú csepegtetőszárnyak bemérésének eredményeit mutatjuk be az 1. táblázaton és a 8. ábrán. Az ábra a csepegtetőszárny hosszában elhelyezett egyes csepegtetőtesteken kiadagolt vízhozamok változását