Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Barna Aladár-Danicska Lajos-Nagy László: A Gabcsikovo-nagymarosi vízlépcső hatása az európai víziútrendszerre

A Gabcsikovo—nagymarosi vízlépcső 275 európai víziúthálózatnak. Ennek kiépítésével nagy teljesítőképességű 3500 km hosszú vízi út alakul ki, mely 1982 után közvetlen kapcsolatot teremt Nyugat-, Közép-és Kelet-Európa legfontosabb ipari területei között és összekötő funkciója révén akörnyezetében fekvő területeken a további gazdasági fejlődés alapjává válik. A Német Szövetségi Köztársaságban a Duna—Majna—Rajna-csatorna Nürnbergig terjedő szakaszát 1972-ben helyezték üzembe és folyik az építés Kelheimig a csatorna dunai torkolatáig. Ez 1982-ig készül el, a Duna ehhez csatlakozó szakaszának szabályozását (Kelheim—Passau között) 1989-ig fejezik be. Ausztria már 1950 óta folytatja Duna-szakaszának csatornázását és a vízlépcsők teljes kiépítését az 1990-es évekig tervezik. Eddig az időpontig tehát a Duna nyugatnémet és osztrák szakasza teljes értékű hajóúttá válik. •Jugoszlávia és Románia 1972-ben helyezte üzembe a Vaskapu Vízlépcsőt és döntés született Calafatnál újabb vízlépcső építéséről. Tárgyalásokat folytatnak a Duna bolgár—román szakaszán további két vízlépcső megépítésére is, az 1975. évi építés megkezdésére az államközi megállapodás a BNK és RSZK vezetői között már létrejött. Romániában folytatják a Cernavoda —Constanta közötti csatorna építését. A kialakuló víziút-rendszer hatékony működésének alapfeltétele a vízi utak és műtárgyaik (hajózsilipek stb.) műszaki paramétereinek és üzemi előírásainak egységes meghatározása. Ennek alapja, hogy azokon a vízi utakon, amelyeken nemzetközi forgalmat bonyolítanak le, a közlekedő géphajók és uszályok, valamint a hajózási célú műtárgyak jellemzői egységesek legyenek. E vízi utaknak legalább az EGB által meghatározott IV. víziút-kategória követelményeinek kell megfelelniük. Ezeket a hajózási feltételeket a csehszlovák—magyar Duna-szakasz sekély vízmélységű, gázlós részein a Gabcsikovo—Nagymarosi Vízlépcsőrendszer kiépítése hozza létre (2. ábra). A magyar — csehszlovák közös beruházásban létesülő Gabcsikovo —Nagymarosi Vízlépcsőrendszer hidraulikai, vízkészlet-gazdálkodási, árvízvédelmi, hajózási és vízerő-hasznosítási szempontból egységes, együttműködő rendszert alkot. Az építés költségeiből és a termelt energiából a két ország fele-fele arányban részesedik. A vízlépcsőrendszer a hidráulikailag és energetikailag összekapcsolt — üzemvízcsatornás Gabcsikovói Vízlépcsőből és a — folyami Nagymarosi Vízlépcsőből áll (1. 2. ábra). 1. Az üzemvízcsatornás Gabcsikovói Vízlépcsőt a Dunakiliti Duzzasztó, a Dunakititi — Hrusovi tározó, az abból kiágazó üzemvízcsatorna és az üzemvízcsatornában levő Gabcsikovói Vízlépcső alkotja. A Dunakiliti—Hrusovi Duzzasztómű a Duna vízszintjét a 131,10 mB* szintre duzzasztja, ami kb. 6,5 m-rel magasabb a terepszintnél, ezért Bratislaváig mindkét oldalon védtöltéseket építenek. A töltések között kialakuló tározó teszi lehetővé a Gabcsikovói Vízerőtelep csúcsüzemét. Dunakiliti községnél levő 7x24,0 m szabad nyílású duzzasztómű alkalmas a régi Dunameder és az üzemvízcsatorna által megosztott 0,1%-os valószínűségű (kb. 15 000 m

3/s) árvíz levezetésére. A tározóból kiinduló szigetelt felvízcsatorna 17,6 km, az alvízcsatorna 7,6 km hosszú és ez utóbbi teljes egészében bevágásba épül. Az üzemvízcsatornát 4000 m

3/s vízhozamra tervezik, 1,0 m/s középsebességgel, lő 000 m

3/s árvízi hozamból 5270 m

3/s vízmennyiséget vezet. * mB. . .méter a Balti-tenger szintje felett. S*