Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
2. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése. II. rész
236 Dr. Kovács György с) A mértékadó árvíz becslése hidrológiailag nem kellően jeltárt szelvényekben A mértékadó árvízi paraméterekkel kapcsolatosan a harmadik tárgyalásra kerülő témakör a megfelelő megfigyelési adatokkal nem rendelkező területek vizsgálata. Ennek egyik módja a csapadékból felszíni lefolyást előállító modellek alkalmazása, amelyekről a korábbiak során már szólottunk. Természetesen, ha meghatározott valószínűségű árvízi jellemzőt kívánunk végeredményül, nem ténylegesen lehullott csapadék adatait kell helyettesítenünk, hanem a csapadék eloszlási függvényét kell meghatároznunk és ennek alapján kell a modell inputját kiválasztanunk. Minthogy a hidrológiailag nem kellően vizsgált, rövid adatsorral rendelkező vagy egyáltalán nem figyelt területek általában kis kiterjedésüek, ezeken pedig többnyire a rövid idejű kis intenzitású csapadékok a mértékadóak, az ilyen típusú záporok valószínűségének megállapítására végzett vizsgálatok jelentősek ( Winter, 1970., 1972; Wisnovszky, 1972). Érdekes eredménye ezeknek az elemzéseknek, hogy a záporcsapadékok eloszlását jellemző paraméterek Magyarország területén közel állandóknak tekinthetők, éppen úgy, mint a pontszerű és területi csapadék közötti arányt kifejező kapcsolat. Ez az utóbbi (3. egyenlet, Péczely, 1973) szabatosan éppen az ilyen típusú vizsgálatokra, a valószínűségszámítás egyik alapadatát adó évi maximális csapadékok középértékének meghatározására alkalmazható. 36. ábra. Az árvízi fajlagos vízhozam és a vízgyűjtő területe közötti kapcsolat jellege a vizsgált területkategóriáktól függően Fig. 30. Character of relation between the specific flood runoff and the area of the catchment, depending on the area categories considered. 1 = Small catchments, convective storms; 2 = Large catchments, cyclones and rising fronts Fig. 36. Caractère du rapport entre le débit spécifique de crue et la superficie du bassin versant, en fonction des catégories de territoire considéré 1 = Averses de convenction des petits bassins versants; 2= Grands bassins versants, cyclones et fronts de glissement ascendant
