Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

2. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése. II. rész

A felszíni lefolyás vizsgálata 213 IV. táblázat Négy síkvidéki és négy hegyvidéki állomás adatainak regressziós elemzése alapján kapott eredmények A. Síkvidék Állomás M. Af. m. Vk = a + bR±S • (g/cm

3) Adatok száma Balástya -Mezősas Kömpöc Csákvár 92 93 98 185 0,141

+ 0,062R± 0,026 0,154

+ 0,0506R± 0,027 0,149

+0,048R± 0,020 0,139

+ 0,049R± 0,029 28 19 30 23 Síkvidék Укг. s = 0,146+ 0,052R± 0,032 100 B. Hegyvidék Állomás M. Af. m. V

k=a+bR±S (g/cm

3) Adatok száma Bakonynána Garadna Farkasgyepü Hármaskút 342 3C0 380 860 0,162+

0,0UR± 0,028 0,148+

0,049R± 0,020 0,168+

0,037R± 0,037 0,162+

0,042R± 0,028 20 31 22 23 Hegyvidék Укт. H = 0,160 +

0,042R± 0,028 96 Hasonlóan a IV. táblázaton megadhatók azok az eredmények, amelyeket négy síkvidéki és négy hegyvidéki állomás adatainak regressziós elemzése adott. Következtetésként levonható volt, hogy az évek jellege szerint lényeges eltérés a vizsgált 10 éves periódusban nem mutatkozott. Az észlelt kis eltérést a téli időszak hőmérsékletének alakulása és így az egyes rétegek felületén vékonyabb vagy vastagabb jégkérgek keletkezésének lehetősége indokolja. A négy síkvidéki és négy hegyvidéki állomás összehasonlítása azt mutatja, hogy az Alföldön a rétegek számával általában gyorsabban növekszik a kritikus sűrűség, mint lejtős terepen, ahol az átmeneti olvadások idején a lefolyás jobban biztosított, és ezért az újrafagyott jégrétegek feltehetően vékonyabbak. Érdemes megfigyelni, hogy egy-egy csoporton belül az állomások (Kömpöc és Balástya, illetőleg Farkasgyepü és Garadna) között leginkább olyan eltérés adódik, mint ami a hegy- és a síkvidék adatai között kimutatható volt. Az ellenőrzés azt is mutatta, hogy a rétegszám szorzója általában vízzáró talajréteg esetében nagy, míg vízáteresztő talajon adódnak a csoporton belül a kis értékek. Az eltéréseknek ez a mértéke viszont egyben azt is mutatta, hogy a többi változó figyelembevétele nem látszik szükségesnek. Az eddig ismertetett kapcsolatok (akár a 35. egyenletként közölt formában, akár a táblázatosan közölt, külön a sík- és külön a hegyvidékre meghatározott összefüggésből) segítségével, ismerve a vízgyűjtőn felhalmozódott hó rétegzettségét, a tárolt vízmennyiség lehetséges maximuma számítható, minden időben fel-