Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése

A felszíni lefolyás vizsgálata 13 nagyobb csapadékmagasságot jeleznek. Mindezek alapján egyelőre a szabványosan mért csapadékot a magasságtól független értékként fogadhatjuk el. Remélhető, hogy a folyamatban levő kutatások a felvetett kérdésről részletesebb információt szolgáltatnak majd. A stacionárius sztochasztikus síkfüggvények elméletének felhasználásával olyan matematikai módszer kidolgozására került sor, amelynek segítségével megállapítható, hogy meghatározott területen adott számú állomás adatai alapján milyen valószínű hibával lehet a területi átlagértéket kiszámítani. A módszer alapja az ún. szerkezeti függvények meghatározása. Ezeket a függvényeket eddig a havi csapadékösszegek mezőire határozták meg (Czelnai, 1972), elkészült azonban az a számítógépes program is, amelynek segítségével 1, 5 és 10 napos csapadékösszegek mezőinek szerkezeti függvényeit is kiszámíthatjuk. Az eljárás szemléltetésére olyan ábrát mutatunk be, amely kapcsolatot ad — a területen levő állomások számát paraméterként használva — a havi csapadékösszeg területi átlagában 90%-os konfidenciaszinttel várható szórás százalékos nagyságáról. Ilyen ábrák a különböző hónapokra és az országos átlag, valamint a Dunántúl és az Alföld adottságainak szemléltetésére készültek. A 3. ábra az alföldi júliusi helyzet jellemzője. 3. ábra. A havi csapadék területi átlagának szórása a terület nagyságától és a csapadékmérő állomások számától függően (Czelnai nyomán ) Fig. 3. Scatter of area average of monthly precipitation vs. size of the area and number of rain gages. 1 = Great Plains, June Fig. 3. Dispersion des moyennes géographiques des précipitations mensuelles, en fonction de l'étendue du territoire et du numbre des stations pluviomètriques. 1 = Grande Plaine Hongroise; le mois de juin