Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
132 Léka Gyula 3. A gátak tönkremenetelének hatásai A példában említett hatások értékelésénél különbséget kell tenni a völgyzárógátak és a folyami duzzasztóművek között. A völgyzárógátak tönkremenetele következtében létrejött árhullám rendszerint nagy eséssel és szabálytalan völgyekben vonul le, így a kialakult folyómeder befogadóképessége elhanyagolható, és az egész völgy értékelése szükséges az árhullám levonulásának számítási módszerénél. Ezzel szemben a folyami duzzasztó gátak tönkremenetele következtében levonuló árhullám esetében a szabályos mederre vonatkozó meghatározások a mértékadók. A folyami duzzasztók tönkremenetele esetén a kérdés egyszerűbbnek látszik. Csatornázott folyókkal kapcsolatban az a kérdés vetődik fel, hogy mi következnék be egy olyan esetben, lia a felső duzzasztógát tönkremenne és a tárözott víz az alatta levő bögébe zúdulna. Vajon a második duzzasztógát ellen tudna-e állni az így kialakult hatalmas igénybevételnek? A második lépcső tönkremenetele esetén "az alsó folyószakaszokra olyan hatalmas árhullám zúdulna, mely a meder és partviszonyoktól függően egyes szakaszokon a védőgátakat is meghágná, és az árteret felszíni viszonyaitól függően elárasztaná. Az így elárasztott területekről a víz bizonyos idő után visszahúzódik. (Mindezekre a Duna —Tisza vonatkozásában, árvíz esetében, nálunk is voltak némiképp hasonló példák.) A kérdés az, hogy vajon milyen lesz az ártér elöntése, milyen mélyen ázik át a talaj, milyen mennyiségű hordalék rakódhat le, és mennyi idő után szárad ki annyira a terep, hogy a következmények felszámolására irányuló munka megkezdődhessék. Az 1970. évi árvíz kapcsán volt megfigyelhető, hogy ahol a vízszint elérte a műtárgyak pályaszintjét, ott fennállt az elsodrás veszélye. Az árvíz alatt is megfigyelhető volt, hogy az elöntött területeken a víz az utakat, vasutakat az áramlás erősségétől függően hol kevésbé, hol jobban rongálta, illetve használatukat akadályozta. A tiszai és a dunai gátszakadások tapasztalatait egybevetve a völgyzáró gátak tönkremenetelével, mind a rombolóerő, mind a víz levonulási útjába eső terek alakulását illetően merőben mások a tapasztalatok. A völgyzáró gátak pusztulásának hatását a vaiont-i példa alapján egyesek az atombomba pusztító hatásával állítják párhuzamba. Természetesen ez azokra a völgyzárógátas tározókra vonatkozható, melyek több tíz-, vagy százmillió m 3 befogadó képességűek, vagy olyan esetekre, amikor több — esetleg egyenként kisebb — tározó gátja egyidejűen megy tönkre, és így hatásuk összegeződik, A létrejött hatásokat közismert példákon értékelve, elemezve megállapítható, hogy igen sok bizonytalansági tényező van, melyek miatt egyértelmű megállapításokat tenni nem lehet, csupán közelítő megoldási lehetőségek adódnak. A hatások szabatos értékeléséhez meg kellene határozni a tározó kiürülésének idejét, a levonuló árhullám haladási sebességét, az árhullám magasságát és leérkezési idejét (belépés-kilépés) a vizsgált keresztmetszetben, az elárasztott terület jellemző paramétereit (szélességi és mélységi kiterjedés), az elárasztott területen lerakódott hordalékot, a vízzel borított térség kiszáradásának várható időtartamát, illetve a következmények felszámolásának lehetséges idejét. Az árhullám sebességét befolyásoló tényezők között a meder alatti tényezők hiányosak. A terep feliszapolódásánál igen bizonytalan annak megítélése, hogy az árhullám elragadó ereje milyen mélyen koptathatja le a völgyoldalakat, és ennek következtében hogyan alakul a lebegtetett, illetve a görgetett hordalékviszony. A véletlen, vagy esetleges mesterséges beavatkozás esetén a tározó gátján keletkezett nyílás adatainak fontos meghatározása szinte lehetetlen, éppen ezért az előrejelzéseket a bekövetkezhető legrosszabb változatra célszerű kidolgozni. A hidraulikai jelenségek közelítő leírása A szakirodalom a gátszakadás esetén előálló jelenségek leírására bonyolult hidraulikai eljárásokat közöl. A következőkben egy közelítő számítási módszert ismertetünk. (A bemutatott számítási eljárást különböző szakemberek munkái alapján állítottam össze, azonban a sok bizonytalansági tényező miatt az olvasók esetleg más, talán egyszerűbben járható utat is tudnának ajánlani.)
