Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)

1. füzet - Kovács György: A felszíni lefolyás általános vizsgálata és az árvizek előrejelzése

A FÉLSZÍXI LEFOLYÁS ÁLTALÁNOS VIZSGÁLATA ÉS AZ ÁRVIZEK ELŐREJELZÉSE

1 DR. KOVÁCS GYÖRGY

2 A tanulmány a felszíni lefolyást elemző és a Nemzetközi Hidrológiai Deeennium 10 éve során végzett magyar hidrológiai kutatások átfogó értékelése. A felszíni lefolyás elemzése általánosságban arra a kérdésre ad választ, hogy a vizsgált területre hulló csapadéknak — akár eső, akár hó formájában éri az el a felszínt — milyen hányada hagyja el a vízgyűjtőt a felszíni vízfolyásokban összegyülekezve a kifolyási szelvényen át. Л teljes témakör, amely a hidrológiának egyik legkiterjedtebb fejezete, többféle szempont figyelembevételével bontható csoportokra; a felmerülő kérdések sokféle módon osztályozhatók. Vizsgálhatjuk a közvetlen felszíni lefolyást és az alaphozamot, ami a talajvízhez szivárogva és ott egy ideig tárolódva csak jelentős késleltetéssel csatlakozik a vízgyűjtőt behálózó medrekben lefolyó vízhez. Egymástól eltérő módon kell számításba vennünk a folyékony és a szilárd csapadékból keletkező lefolyást. Az első esetben a felszíni összegyülekezés, a másodikban a lározódó és az olvadás hatására felszabaduló készlet időbeli jelentkezése a lefolyást legjobban befolyásoló folyamat, amelyet elemeznünk kell. Hasonlóan különbséget jelent a vizsgálatok módjában a vízgyűjtő jellege (sík vagy hegyés dombvidéki), sőt kiterjedése is (kisvízfolyások, kísérleti és tájjellemző területek vagy nagy vízrendszerek, folyók lefolyási vizsgálata). Külön csoportba sorolhatjuk a természetes összegyülekezés vizsgálatát és külön az emberi tevékenység hatásának elemzését. Ez az utóbbi felosztás azonban a vízgazdálkodásilag fejlett területeken, így Magyarországon is, már csak elméleti, mert természetes állapotú vízgyűjtőket ezekben az országokban már nem találhatunk. Az alkalmazott módszerekben mutatkozó eltérések (mint a determinisztikus és sztochasztikus kapcsolatok alkalmazása; vagy a teljes rendszervizsgálat, szemben a kiválasztott változók közötti kapcsolatot kereső regresszió analízissel ; vagy egyrészt az egyszerűsítő, empirikus esetleg grafikus kapcsolatok keresése, a másik oldalon viszont az elméleti összefüggések felállítása és ezek numerikus, számítógépes megoldása) is felhasználhatók osztályozás alapjául. Végül lényeges különbség adódik a felszíni lefolyás elemzésének célja szerint is attől függően, vajon a mederben lejutó árhullámok paramétereit kívánjuk-e meghatározni, vagy a száraz kisvizes periódusok vízhozamait vizsgáljuk a vízkészlet-gazdálkodás legfontosabb alapadatainak számítása, előrejelzése céljából, esetleg a teljes vízjárás jellemzése a feladatunk, leírva az egymást követő árhullámok és a közöttük jelentkező kisvizes időszakok teljes sorát. 1 Л tanulmány két részből áll. 1. rész „A felszíni lefolyás általános vizsgálata" с füzetben, míg alj. rész „Az árvizek hidrológiai vizsgálata és előrejelzése" az 1974/2. füzetben jelenik meg. * Dr. Kovács György oki. mérnök, a műszaki tudományok doktora a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató intézel igazgatóhelyettese (Budapest).