Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Zsilák Endre: A nagy fedettségű, telített jégmozgás néhány elméleti kérdése
112 Zsilák Endre A gyakorlat számára közvetlenül hasznosíthatók azok a megállapítások, amelyek a duzzasztással történő jégleeresztéssel kapcsolatosak, ill. a bögében kialakuló jégmozgás vizsgálatából következnek. Megjegyzés : a duzzasztással történő jégleeresztésre általában akkor kerül sor, amikor a jeges árhullám megérkezése előtt a bögét vagy annak egy részét mentesíteni kell a jégtől. így — a torlódásos jégmozgás 3a fejezetben ismertetett összefüggéseiből nyilvánvaló, hogy a kisesésü vízlépcsők bögéiben, melyekre az 10, A- = 0,10—0,20 értékek jellemzők, permanens viszonyok esetén jégmozgás nem alakul ki. A böge feletti folyószakaszon, valamint a böge felső, nagyobb vízsebességű szakaszán a víz és jég súrlódásából származó mozgató erőt a partokon fellépő — a jégtestben kialakuló nyomásra visszavezethető — súrlódás felemészti. A duzzasztás esetén történő jégleeresztéskor tehát nem permanens üzemmódot kell alkalmazni, amikor vízszintváltoztatással és a leeresztett vízhozam növelésével, azaz vízsebesség növeléssel kerül a jég leresztésre; — az üzemben levő nyílásszámtól nem függ számottevően a jégleeresztés hatásfoka. Elég csak a hatástivolságra utalni, vagy arra gondolni, hogy pl. 500 m-es hosszváltozás r] értékében 1 — 2%-os változást jelent, feltételezve, hogy az alsó 500 m-es szakaszon torlódásmentes mozgás alakulna ki a vízáramlás koncentrálása miatt. Az üzemben levő nyílásszámnak a jégleeresztés kezdetekor a duzzasztómű előtti jég megindításakor lehet szerepe. A böge hosszabb szakasza jegének leeresztése esetén jelentősége csökken. Célszerű lehet adott esetben olyan üzemvitel, amikor a jégleeresztés kezdetekor kevesebb nyílás üzemével indítják meg a jeget, majd fokozatosan áttérnek az egyenletesebb vízleeresztésre; — a parti jéggel történő igen kis mértékű összefagyás, nyiróellenállás a jégmozgás lelassulását, esetleg teljes megszűnését jelenti. A hathatós jégleeresztési üzemnél ezért feltétel e hatások csökkentése, amely vízszintváltoztatással, jégtörő hajóval történő szegélyezéssel, valamint torlódásmentes, lazább szerkezetű áramlás kialakításával érhető el; — a (8) egyenlet megoldása alapján lehetőség van az áramló és álló jégtestben kialakuló áramlásirányú nyomáseloszlás meghatározására. Jelen tanulmány kereteiben nincs mód az ezzel kapcsolatos összefüggések részletesebb ismertetésére. Mindössze annyit jegyzünk meg, hogy mind az álló, mind a mozgó jégtestben fellépő jelenségeket jelentősen befolyásolhatja a nyomás nagysága és eloszlása, különös tekintettel a duzzasztási határ tartományára. A torlódásmentes jégmozgás jellegzetességeivel, valamint a jégtestben kialakuló nyomáseloszlással egy további tanulmányban foglalkozunk. IRODALOM 1. Beccat, R.—Michcl, B. : Thrust exerted on a retaining structure by unconsolidated ice covers. Proc. VIII. Congress of JAHR , Vol. III. 11. Si. Montreal 1959. 2. Pariset , E. — Hausser, R. : Formation and evolution of ice covers on rivers. Transactions of ice. Engineering of Canada, Vol. 5, No. 1. 1961. 3. Parisét, E. — Hausser R. —Cagnon, A. : Formation of ice covers and ice jams in rivers. Proc. of ASCE • Journal of Hydraulic Division. Nov. 1966, Ну 6. 4. Németh E.: Hidromechanika. Tankönyvkiadó. Budapest 1963. 5. I Jattantyús Á. G. : Gyakorlati áramlástan. Tankönyvkiadó. Budapest. 1959. 6. Starosolszky Ö. : A jég a vízépítésben. VITUKI. Tanulmányok és kutatási eredmények. 1969.
