Vízügyi Közlemények, 1974 (56. évfolyam)
1. füzet - Major László: Az ország árvízvédelmi öblözeteinek gazdasági értékelése
94 Dr. Major László gálát eredményeit 1972-ben „Az árvízvédelem fejlesztésének műszaki-gazdasági elemzése" c. tanulmányban foglalta össze. A vizsgálat keretében — mint a számítási módszer alkalmazásának egyik előfeltétele, amelynek alapján a bekövetkezhető árvízkár kiszámítása történik — felmérésre került az ország 116 öblözetében az árvízveszélynek kitett társadalmi vagyon is. Magyarország úgyszólván összes árvízvédelmi öblözetére kiterjedő és egységes metodika alapján lefolytatott ilyen részletes felmérésére eddig még nem volt példa. Ezért feltehetően a felmérés eredményein túlmenően érdeklődésre tarthat számot a felmérésnél alkalmazott metodika is, annál is inkább, mert előreláthatóan az árvízvédelmi öblözetek gazdasági értékelését meghatározott időközökben célszerű lesz majd megismételni az ország legtöbb árvízvédelmi öblözetében a gyorsütemű gazdasági növekedés eredményeként lényegesen változó s megvédendő nemzeti vagyon értékének megállapítására. 1. Az árvízvédelmi öblözetek gazdasági értékelésének módszere A metodika megfogalmazása szerint az árvízvédelmi öblözetekben az 1970. évben árvízveszélynek kitett társadalmi vagyont kellett felmérni és értékelni. Ha a metodikában más fogalmat is alkalmaztunk, a szakértő csoportoknak tulajdonképpen az országnak bizonyos elvek szerint meghatározott területén az ott felhalmozott nemzeti vagyont kellett számba venniük és értékelniük. Az értékelési módszer tehát bizonyos mértékig eleve adva volt, de csak bizonyos mértékig, mert annak ellenére, hogy hazánkban a nemzeti vagyonra vonatkozó vizsgálatok több mint egy évszázados múltra tekintenek vissza, a nemzeti vagyon számításának még több elméleti és gyakorlati kérdése nincs véglegesen lezárva. A módszer kialakításánál az első s egyben leglényegesebb tisztázandó kérdés az volt, hogy ez esetben mi tekintendő társadalmi, illetőleg nemzeti vagyonnak, amit számba kell venni és pénzértékben kifejezni. A nemzeti vagyon fogalmának ugyanis különböző értelmezése ismeretes, s ennek megfelelően a tartalma is eltérő. A legtágabb értelmezés szerint a nemzeti vagyon mindazon anyagi vagyontárgy, valamint természeti és szellemi erőforrások összessége, amely egy adott időpontban a társadalom rendelkezésére áll. Egy másik, az előbbinél szűkebb tartalmat fedő fogalom szerint nemzeti vagyonnak tekintendők az emberi munka eredményeként létrehozott és felhalmozott vagyontárgyak, valamint azok a fontos természeti erőforrások, amelyek egy adott időpontban a nemzet rendelkezésére állnak. A nemzeti vagyonnak továbbá van egy olyan közgazdasági értelmezése is, amely szerint az a felhalmozott jövedelmek összegét jelenti, s ily módon a nemzet egészének és az egyes gazdasági alanyoknak vagyoni potenciálját fejezi ki. Ebben az értelmezésben a nemzeti vagyon az egyes gazdasági egységek tiszta vagyonának összegét jelenti. A metodika kialakításánál, illetőleg az árvízvédelmi öblözetekben értékelendő nemzeti vagyon meghatározásánál a nemzeti vagyon szűkebb tartalmat fedő fogalmát tartottuk célszerűnek alkalmazni, de bizonyos módosítással, további szűkítéssel. E fogalom szerint a nemzeti vagyon a következőkből tevődik össze:
